2020-ban még a tankönyvrendelések 14 százalékát tették ki a magánkiadók könyvei, 2021-re 12 százalékra esett vissza az arányuk. A tankönyvesek szerint a kormány minden módon száműzni akarja az iskolákból a magánkiadók köteteit.
A Népszava a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (TANOSZ) alelnökét kérdezte a tankönyvhelyzetről. Romankovics András a lapnak elmondta, hogy a hagyományos közismereti tankönyvek – például a magyar, matematika, történelem, biológia, kémia – tankönyvek tekintetében még rosszabb helyzetbe kerültek a magánkiadók, köteteik megrendelési aránya alig néhány százalékra tehető.
A TANOSZ alelnöke szerint jelenleg 21 mozaikos kötet szerepel a hivatalos tankönyvjegyzéken, míg néhány éve 192 volt, a kiadó legjobb éveiben pedig mintegy 400.
A TANOSZ alelnöke szerint az üzenet egyértelmű: "a jelenlegi oktatásirányítás a nyelvkönyveken, valamint a hit- és vallásoktatás tankönyvein kívül minden módon száműzni akarja az iskolákból a több évtizedes tapasztalattal rendelkező, a pedagógusok körében elismert magánkiadók tankönyveit".
2018-ban a megrendelt tankönyvek 68 százaléka volt állami, 32 százaléka magánkiadású, mostanra ez az arány 88-12 százalékra változott – mondta Romankovics András.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
