Megvan, milyen tankönyvekből tanulhatnak a diákok a következő tanévben, itt a lista

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2022/2023-as tanév tankönyvjegyzékét.

  • Eduline/MTI

Itt találjátok a listát, amelyen összesen 2404 kiadvány szerepel: címre és szerzőre szűkítve is kereshettek benne.

Az előző tanévhez képest 94 darab közismereti, 43 darab nemzetiségi és 32 darab sajátos nevelési igényű tanulóknak készült kiadvány, 42 darab nyelvkönyv (angol, német, spanyol, francia, japán és latin nyelven), valamint számos további új - piaci szereplők, egyházi kiadók által fejlesztett - tankönyv is bővíti a választékot, közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Fontos, hogy idén ősszel újabb három évfolyamot érint a 2020-ban újraszabott Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetése, ennek megfelelően elkészültek az új, illetve átdolgozott 3., 7. és 11. évfolyamos tankönyvek is.

Idén a szakképzésben használható tankönyvek is ebben a listában vannak, de a azon most sem szerepelnek a magánkiadók tankönyvei, ugyanis az Oktatási Hivatal 2019-ben nem hosszabbította meg engedélyüket.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.