Ma ülnek először asztalhoz a tanári szakszervezetek Maruzsa Zoltánnal

Az új kormány megalakulása után ismét tárgyalásokba kezd a két nagy pedagógus-szakszervezet - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - a kormány képviselőjével, Maruzsa Zoltán államtitkárral.

  • Csik Veronika

"Bízom benne, hogy amikor kijövünk, több információnk lesz, mint bármikor eddig" - mondta Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a tárgyalások előtt Facebookon.

"Költségvetési törvénytervezetben továbbra is 101 500 forint a vetítési alap, ami alapján kiszámolják a tanári fizetéseket" - mondta Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának elnöke, hozzátéve, ez negatív felhangot adhat a mai megbeszélésnek.

Láthatóan bértáblában nem terveznek emelést, kíváncsiak vagyunk, hogyan tervezi a kormány elkezdeni a tanévet, mit is szeretnének - tette hozzá.

Június 8-án 15:30-tól ül ismét tárgyalóasztalhoz a két tanári szakszervezet. Legutóbb március elején ült le egymással a két fél, akkor a tanárokat érintő bér és a terhelés kérdéskörében nem sikerült megegyezni, a szakszervezetek március 16-án egésznapos sztrájkot tartottak, amihez az ország minden pontjáról csatlakoztak tantestületek, iskolák és tanárok.

Mióta tárgyalnak?

A szakszervezetek és a kormány között már tavaly ősz óta zajlanak a tárgyalások, egyelőre azonban még nem sikerült megállapodniuk sem a béremelésről, sem a munkaterhek csökkentéséről.

A tanárok egyébként itt foglalták össze a követeléseiket.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.