Több tízezer kilencedikes kapott „állami” notebookot az elmúlt hetekben, és az ígéretek szerint a következő négy évben még félmillióan fognak. A tankönyveknek szinte kivétel nélkül van digitális verziója, ráadásul a hónapokig tartó online oktatás miatt mind az iskolások, mint a tanárok gyakorlatot szereztek a különböző platformok használatában. Akkor miért ragaszkodunk még mindig a tankönyvekhez? Miért cipelnek még mindig hét-nyolc, sőt tíz-tizenkét kilós hátizsákot a diákok?
„Ráraktam a lányom iskolatáskáját az otthoni mérlegre: hétfőnként és péntekenként nyolc kilót nyom a táska, ehhez jön még a tízórais doboz és a tesicucc külön zsákban. Matekból például négy munkafüzetet és két füzetet kell vinnie, az olvasókönyve keményfedeles, sőt még énekből is van tankönyve” – írta egyik olvasónk, akinek hatéves (az összehasonlítás kedvéért: 25 kilós) lánya szeptemberben kezdte el az iskolát. Hozzátette: az elsősöknek hétfőnként és péntekenként olyan sok cuccuk van, hogy a teljes felszerelés bele sem fér a kifejezetten kisiskolásoknak tervezett táskákba.
2022 van, de a 6-7 évesek még mindig 7-8 kilót cipelnek a hátukon nap mint nap. Pedig Magyarországon 2004 óta jogszabály szól arról, mi kerülhet a hátizsákba: az ajánlás szerint az alsósok órarendjét úgy kell kialakítani, hogy egy hétköznapon se kelljen három kilónál „több” könyvet vinniük. A szabályozásnak azonban van némi szépséghibája: az egyik, hogy nem sok helyen tartják be, a másik, hogy az iskolatáskáknak valójában ennél is kevesebbet kellene nyomniuk. Ortopéd szakorvosok szerint káros, ha a hátizsák teljes súlya meghaladja a diák testsúlyának tíz százalékát. Ami egy hat-hét évesnél nagyjából két és fél kiló.
De minek hurcolunk még mindig ennyi könyvet?
Hogy 2022-ben miért kell még mindig tankönyvek tucatjait hordani az iskolába, és miért nem térünk át valamilyen másik eszközre – mondjuk tabletre vagy notebookra? Legalább részben, szem előtt tartva persze azt, hogy bizonyos tevékenységekhez papír és ceruza kell? A felsősök és a középiskolások történelem- vagy éppen angolkönyvének tartalmát miért ne lehetne feltölteni valamilyen eszközre?
Pláne most, hogy a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó online oktatás miatt majdnem minden tanár kénytelen volt megbarátkozni a Google Classroommal, a különböző kvízkészítő felületekkel, na meg úgy általában a digitális eszközökkel. A magánkiadók tankönyveinek és az állami kiadványoknak szinte kivétel nélkül vagy digitális verziójuk, ráadásul az elmúlt hónapokban több tízezer kilencedikes kapott ingyen laptopot, és az ígéretek szerint a következő négy évben még félmillió diák fog.
2016-ban, a DOS-ként emlegetett Digitális Oktatási Stratégia elkészültekor még nagyratörő tervekkel rukkolt elő az oktatási kormányzat: azzal számoltak, hogy 2022 táján már minden diák laptoppal vagy tablettel indul majd iskolába.
Március végéig 55 ezer notebookot kapnak a kilencedikes diákok, további 55 ezret pedagógusok, tíezezret pedig az iskolákban helyeznek el – jelentette be kedden Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter. Több iskola oldalán már meg is jelent az erről szóló tájékoztatók, ezekből gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat az „ingyen notebookról”.
Palkovics László akkori oktatási államtitkár, jelenlegi innovációs miniszter 2016-ban legalábbis azt mondta az Indexnek: nem biztos, hogy a tankönyveket fizikai formában kell odaadni. "Ha összeadjuk, hogy mennyi pénzt költünk például négy év alatt egy felső tagozatos diák tankönyveire, fejenként közel 60 ezer forint jön ki. Ebből a 60 ezer forintból vehetnénk például egy táblagépet is. Képzeljük el, hogy a diák ezt a táblagépet beteszi a dokkolóba, rátölti az aktuális tananyagot, majd haza is viheti. És ezen a táblagépen nemcsak olvasni lehet, hanem feladatokat is megoldhat" - magyarázta. Hozzátette: 2018-tól felmenő rendszerben megjelenhet az intézkedés.
Ehhez képest még mindig csak néhány iskolában váltotta fel részben vagy egészben a tankönyveket a laptop vagy a tablet – jellemzően a pedagógiailag egyébként is úttörőnek számító alapítványi, nemzetközi vagy magániskolákban, így például a budapesti Európa 2000 Gimnáziumban vagy az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. És persze jó néhány új iskola is ezt tűzte ki célul. Ősszel a szeptemberben induló Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium igazgatójával beszélgettünk, aki azt mondta, náluk valamelyest fakultatívvá válhat a tankönyvhasználat, hiszen ott vannak az okostankönyvek, a digitális tartalmak, „annak nem látom értelmét, hogy a diákoknak tízkilós hátizsákkal kelljen nap mint nap iskolába járniuk, hiszen ugyanaz a tartalom, ami a tankönyvekben ott van, elérhető más formában is, ami a napi használatban praktikusabb”.
Nem sok értelme van annak, hogy a diákok nap mint nap tízkilós hátizsákkal menjenek iskolába, „hiszen ugyanaz a tartalom, ami a tankönyvben ott van, elérhető más formában is” – mondta az Eduline-nak adott interjúban Frész Attila, a jövő szeptemberben induló Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium igazgatója. A technikum alapítói azt ígérik, nemcsak a módszerek és az eszközök – a diákok laptopot (is) használnak majd a tanuláshoz –, hanem az iskolai terek is eltérnek majd a hagyományostól, az épületben számos „informális és formális tanulásra” alkalmas helyet alakítanak ki.
Az e-book és a tablet szerelemgyereke
Aligha véletlen, hogy a CEU iLab és az Engame Akadémia első, kifejezetten középiskolásoknak szóló, angol nyelvű startupversenyén is előkerült a tankönyv vs tablet/notebook kérdés. Láthatóan éppen azokat foglalkoztatja leginkább az oktatás digitalizálásának témája, akik számára semmilyen nehézséget nem jelent online nyelvvizsgázni, okostankönyvekből tanulni vagy éppen Zoom-órákon részt venni, ennek ellenére még mindig több tucat tankönyvet kénytelenek cipelni reggelente. Egy négyfős, gimnazistákból álló csapat egy olyan eszköz ötletével rukkolt elő a március végén szervezett, szakemberek által zsűrizett versenyen, amely megkönnyítené a diákok dolgát (de a hátizsákjukat mindenképpen).
„Ha a Basebookot kinyitjuk, két képernyőt találunk. Az eszköz hasonlítana egy könyvre, a bal oldalán egy monokróm képernyőt látnánk, amely leginkább egy Kindle-olvasóra hajazna. Ott lehetne elolvasni a tananyagot, ott találhatnánk meg a korábbi jegyzeteinket. A másik oldalon lévő képernyő viszont már interaktív lenne, ahol videókat lehetne nézni, feladatokat oldani, egy okostollal jegyzetelni, és ezen az oldalon jelenne meg a tanár megosztott képernyője is” – mesél az eszköz terveiről Nagyvári Dávid, a négyfős csapat egyik tagja, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja.
Azt mondja, környezetvédelmi szempontból sem lenne rossz ötlet, ha az évi több millió kötetet diákonként egy eszközre cserélnék le, ráadásul egy sor ortopédiai problémát lehetne megelőzni azzal, ha az általános és középiskolások félretehetnék a tíz-tizenkét kilós hátizsákokat. „Rengeteg füzetet és könyvet kell magunkkal vinni, bár mi például fizikából használjuk a tanuláshoz a telefont is” – mondja Gémesi Levente, a csapat másik tagja, aki tizenegyedikes a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban. „Én emelt angolos osztályba járok, így minden nap van angolórám. Csak angolra öt tankönyvet kell magammal vinnem” – teszi hozzá Nagyvári Dávid.
A csapat – amelynek Nagyvári Dávid és Gémesi Levente mellett Szepesi Balázs és Rafael Noé is tagja volt – a tervezéskor egyébként arra is gondolt, hogyan lehetne kizárni, hogy a Basebookon ne más tartalmakat olvasgassanak a diákok. Azt mondják, az eszköz saját operációs rendszert kapna, amely dolgozatíráskor lezárná az e-tankönyvet, a jegyzeteket, de akár az adott órán is korlátozni lehetne a hozzáférést, csak az adott tárgy anyagait „nyitva hagyva”. Dávid és Levente abban nem kételkedik, hogy egyszer eljön az az idő, amikor a digitális eszközök átveszik a könyvek helyét, de ehhez komoly állami lökés kellene, a Basebook vagy bármilyen más, ehhez hasonló eszköz legyártása állami program nélkül lehetetlen.
Jóval többet kell majd költeniük az idei iskolakezdésre a szülőknek, mint tavaly: a papír árának drasztikus emelkedése miatt körülbelül 30-50 százalékkal lesznek drágábbak a füzetek, rajzlapok, vagyis minden papírból gyártott tanszer, de az iskolatáskák, tolltartók, írószerek is sokkal többe kerülnek majd, a nagykereskedők 15-30 százalékos drágulással kalkulálnak.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
