A kérdés, hogy ki fog tanítani öt vagy tíz év múlva, ha nincs utánpótlás az oktatásban - a képek magukért beszélnek.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) indította az akciót, amiban négy fotót kérnek az iskoláktól:
az egyiken a 20 és 30 év közötti tanárok álljanak, a másikon a 30 és 40 év közöttiek, a harmadikon a 40 és 50 év közöttiek, a negyediken pedig az 50 pluszosok.
A négy fotóból montázsokat készítenek, hogy a képek mutassák meg, mekkora a tanárhiány és milyen lesz az oktatási rendszer, ha jelenleg pályakezdő pedagógusok maradnak csak a pályán. A látvány elszomorító:
Folytatódnak a tárgyalások, lesz sztrájk?
A sztrájktárgyalások leghamarabb június elején folytatódhatnak, ugyanis csak május végén alakulhat meg az új kormány. A tanári szakszervezetek azonban még mindig számolnak a határozatlan idejű sztrájkkal.
Ha nem érünk el az új kormánnyal gyors, azonnali eredményt, akkor folytatjuk a sztrájkot. Megegyezés nélkül nem szeretnénk nyári szünetre elmenni, a legjobb az lenne, ha a tanév végén megállapodhatnánk arról, hogy ősztől milyen feltételek mellett folytatódjon az oktatás
– mondta korábban Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője az Indexnek. A szakszervezetek hangsúlyozzák: a sztrájkköveteléseik nem változtak, továbbra is 45 százalékos béremelést, a pluszórák kifizetését és a munkaterhek csökkentését követelik.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
