Az elmúlt egy hétben több szakszervezet, gimnáziumi diák, szülő vagy művész áll ki a pedagógus-érdekképviseletek mellett, így támogatva a sztrájkoló tanárokat.
A héten jelent meg egy noÁr-videó, az Instagramon pedig zenészek és grafikusok sorra állnak ki a tanárok mellett a Hallgatói Szakszervezet Fizessétekkiatanárainkat akciójában.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szolidaritást vállal a sztrájkjogukhoz ragaszkodó pedagógusokkal. "Bátorságuk a mi sztrájkhoz való jogunk melletti kiállás is" - írják közleményükben. "A köznevelésben, állami, alapítványi és egyházi fenntartású intézményekben alkalmazott pedagógustársaink jó része hosszú évek, sőt gyakran évtizedek óta megalázó, méltatlan anyagi feltételek között dolgoznak". Szerintük ez a magyar társadalom szégyene.
A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége is támogatja a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete követeléseit, azaz a béremelést, a munkaterheik csökkentését és az életpályamodell átalakítását - emelik ki közleményükben. Arról, hogy pontosan mit követelnek a sztrájkra készülő tanárok, itt írtunk le mindent. Az Elektromos Szakszervezet tagsága is kiáll az oktatásban dolgozók mellett, tették közzé Facebookon.
A Diákok a Pedagógusokért megmozdulás szervezői is elfogadhatatlannak tartják a sztrájkrendeletet, amely kiüresíti a pedagógusok sztrájkhoz való jogát, és ezáltal gyakorlatilag ellehetetleníti a sztrájkot - írták az Eduline-nak. Székesfehérvárra szerveznek megmozdulást a belvárosba, március 16-ára 15 órától. Mint írják, az oktatás szörnyű helyzetben van "a benne dolgozók túlterheltek, a fizetésük méltatlanul alacsony, és közel nem részesülnek abban a megbecsülésben, mint amit megérdemelnek".
Korábban az ország vezető gimnáziumainak volt diákjai aláírásgyűjtéssel vállaltak szolidaritást a polgári engedetlenségi akcióba kezdő tanárokkal - több ezer aláírás gyűlt össze.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
