Tanárként sztrájkoljatok, engedetlenkedjetek, vagy legalább fejezzétek ki, hogy együtt vagyunk - kéri a népszerű történelemtanár a Facebookon.
Ma össze kell fogni.
Ma ki kell állni.Ma meg kell tenni mindent.Ma szolidarítani kell.Ma a jövő a szempont.Ma nincs helye széthúzásnak.Ma a tetteink tanítanak.Ma nem lehetünk gyávák.Ma nincs helye a gyerekekért húzzuk meg mentalitásnak.Ma a tetteknek van helye.Ma meg kell mutatni, hogy mekkora a baj.És ezt mindenki érzi
- írja friss posztjában Jocó bácsi, azaz Balatoni József történelemtanár. Szerinte most kell összefognia a tanároknak, diákoknak és a szülőknek is.
Nem ő az egyetlen, aki kiáll a tanárok mellett
Az elmúlt egy hétben több szakszervezet, gimnáziumi diák, szülő vagy művész áll ki a pedagógus-érdekképviseletek mellett, így támogatva a sztrájkoló tanárokat.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) ma jelnetette be, hogy virtuális szolidaritási sztrájkot hirdet a sztrájkoló pedagógusok támogatására. Arra kérik a tagjaikat, a kétórás jelképes szolidaritási sztrájk idejére eső jövedelem átutalásával segítsék valamelyik pedagógusszakszervezet akcióját és az abban részt vevő tanárokat.
A mai eseményekről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok el:
| Miért "néma" a magyarok fele? |
Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.  |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
