Fontos dátumok: itt nézhetitek meg, mikor lesz tavaszi szünet az iskolákban és az egyetemeken

Összeszedtük, mikor pihenhetnek az általános- és középiskolások, de mutatjuk azt is, mikorra időzítették a tavaszi szünetet a felsőoktatási intézmények.

  • Bezzeg Hanna

Mikor lesz szünet az általános- és középiskolákban?

Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. április 13. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2022. április 20. (szerda) lesz.

Mikor pihenhetnek az egyetemisták?

Az egyetemeken és főiskolákon más-más időpontban lesz pihenő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen például április 11. és 22. között lesz húsvéti szünet. A Szegedi Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen és az Óbudai Egyetemen április 14-19. között, a Nyíregyházi Egyetemen pedig április 11-16-ig lesz szünet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen április 13-19. között lesz a tavaszi szünet. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a tavaszi szünet időpontja április 19-22., a Pannon Egyetemen pedig április 14. és 20. között pihenhetnek egyet a diákok. A Soproni Egyetem április 11-15. között tart tavaszi szünetet, míg a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem legtöbb karán április 19-22. között lesz szünet. A Budapesti Corvinus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen egyaránt április 11-től 14-ig pihenhetnek a hallgatók, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen projekthetet időzítettek erre a hétre, ami azt jelenti, hogy a tantárgyfelelős dönthet az órák megtartásáról.

Milyen fontosabb dátumok lesznek még márciusban?

Témahét, hosszúhétvége, óraátállítás és egy szombati munkanap is lesz ebben a hónapban, de a középiskolába jelentkezőknek is fontos határidő közeleg, a pontos dátumokat itt nézhetitek meg. Ha az egész tanév rendjére - érettségikre, kompetenciamérésre és a nyelvi mérések időpontjára is - kíváncsiak vagytok, akkor kattintsatok ide, ha pedig a felsőoktatás tavaszi félévének fontos dátumait néznétek meg, azokról itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.