Polgári engedetlenség: újabb gimnáziumban tiltakoznak a tanárok, nem vették fel a munkát csütörtök reggel

A Szerb Antal Gimnázium tanárai is követték a Szent László Gimnázium, a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a budaörsi Illyés-gimnázium pedagógusainak példáját: csütörtökön megtagadták a munkát, így harcolnak a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelet visszavonásáért.

  • Eduline

A XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium tanárai az iskola épülete előtt olvasták fel közleményüket, amelyből kiderül: több más gimnázium pedagógusaihoz hasonlóan ők is polgári engedetlenséggel tiltakoznak a múlt pénteken megjelent kormányrendelet ellen, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a márciusi pedagógussztrájkot. Csütörtökön semmilyen oktatási-nevelési munkát nem végeznek. A Mérce úgy tudja, a tantestület körülbelül fele, 34 tanár döntött így.

A gimnázium tanárai kiemelték: nincsenek kapcsolatban sem szakszervezetekkel, sem pártokkal, „kizárólagos célunk a sztrájkhoz való alkotmányos jogunk védelme”, a társadalmi felelősségvállalás és hitelességük megőrzése. Azt szeretnék elérni, hogy a kormány vonja vissza a jogszabályt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hétfőn a kőbányai Szent László Gimnáziumban, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, szerdán pedig a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban tagadták meg a munkát a tanárok tiltakozásképpen. Csütörtökön egyébként a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum (BGSZC) Pesterzsébeti Technikumának négy tanára is csatlakozott az akcióhoz.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.