Újabb budapesti iskola tanárai csatlakoztak tiltakozási hullámhoz, ma ők sem dolgoznak

A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum (BGSZC) Pesterzsébeti Technikumának tanárai közül is voltak, akik csatlakoztak a mai akcióhoz.

  • Eduline

Ahogy már írtunk róla, cinkotai Szerb Antal Gimnáziumban 55 tanárból ma 26-an nem tanítanak, polgári engedetlenséggel tiltakoznak a kormány február 11-i rendelete ellen. Egy másik iskolában, egy pesterzsébeti Technikumban is úgy döntött 4 tanár, hogy ma nem tanítanak - tudósított róla a Mérce.

A lapnak nyilatkozó egyik tanár szerint a részvételüknek egyértelmű oka van: a kormány packázik a véleménynyilvánítási szabadságukkal. Puskás Pál hozzátette, a szakképzést eddig a sztrájkkövetelések kevésbé érintették, leginkább csak az oltási kötelezettség vonatkozott rájuk. Szerint ez nem bőszítette fel a tantestületeket annyira, hogy nagyobb létszámban beleálljanak a sztrájkba. Hozzátette, a kiállásuktól azt várja, hogy többen csatlakoznak majd a tiltakozásokhoz.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hétfőn a kőbányai Szent László Gimnáziumban, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, szerdán pedig a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban tagadták meg a munkát a tanárok tiltakozásképpen.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.