A cyberbullying nem ér véget a kicsengetéssel, és súlyosabb is lehet, mint a személyes bántalmazás

A cyberbullying érzelmileg megterhelőbb lehet, mint az "offline" zaklatás - mutatjuk, milyen esetekben beszélhetünk internetes bántalmazásról.

  • Bezzeg Hanna

A cyberbullying a zaklatás online formája, amikor a zaklató csúfolódó, lejárató, kárörvendő vagy fenyegető üzenetekkel megszégyeníti áldozatát - írja a Kék Vonal, hozzátéve, a cyberbullying a személyes zaklatással ellentétben nem ér véget kicsengetés után, hanem az online térben bármikor megtörténhet. Ráadásul az online zaklatás jelemzően nagy nyilvánosság előtt történik, a megszégyenítő tartalom pedig hosszú ideig terjedhet.

Mit érezhet az áldozat?

A bántalmazás áldozata jellemzően zavarnak és zaklatottnak érezheti magát, ugyanakkor szégyenérzetet és tehetetlenséget is tapasztalhat, amely miatt nehéz külső segítséghez fordulni. Az áldozat hosszú távon elszigetetté és bizalmatlanná válhat.

Mi számít cyberbullyingnek?

A Kék Vonal összegyűjtötte, milyen esetekben beszélhetünk internetes zaklatásról: ide tartozik például a fenyegető üzenetek küldése, a provokatív fényképek készítése és megosztása a másik emberről, a támadó, trágár hozzászólások írása és a pletykák, valótlan tartalmak terjesztése is.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot! Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal alaptíványt online.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.