A cyberbullying nem ér véget a kicsengetéssel, és súlyosabb is lehet, mint a személyes bántalmazás

A cyberbullying érzelmileg megterhelőbb lehet, mint az "offline" zaklatás - mutatjuk, milyen esetekben beszélhetünk internetes bántalmazásról.

  • Bezzeg Hanna

A cyberbullying a zaklatás online formája, amikor a zaklató csúfolódó, lejárató, kárörvendő vagy fenyegető üzenetekkel megszégyeníti áldozatát - írja a Kék Vonal, hozzátéve, a cyberbullying a személyes zaklatással ellentétben nem ér véget kicsengetés után, hanem az online térben bármikor megtörténhet. Ráadásul az online zaklatás jelemzően nagy nyilvánosság előtt történik, a megszégyenítő tartalom pedig hosszú ideig terjedhet.

Mit érezhet az áldozat?

A bántalmazás áldozata jellemzően zavarnak és zaklatottnak érezheti magát, ugyanakkor szégyenérzetet és tehetetlenséget is tapasztalhat, amely miatt nehéz külső segítséghez fordulni. Az áldozat hosszú távon elszigetetté és bizalmatlanná válhat.

Mi számít cyberbullyingnek?

A Kék Vonal összegyűjtötte, milyen esetekben beszélhetünk internetes zaklatásról: ide tartozik például a fenyegető üzenetek küldése, a provokatív fényképek készítése és megosztása a másik emberről, a támadó, trágár hozzászólások írása és a pletykák, valótlan tartalmak terjesztése is.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot! Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal alaptíványt online.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.