780 tanár tűnt el az állami iskolákból a kötelező oltás miatt, a tárca szerint nincsenek "jogellenes pótlások"

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának év elejei adatai szerint 780-an estek ki a tanárok közül a kötelező oltások miatt, de őket sem szabálytalanul pótolták - hangsúlyozza a kormány.

  • Eduline

Tájékoztatom, hogy nincsenek jogellenes tanárpótlások, ugyanis a jogszabályokat minden köznevelési intézmény betartja

- írja parlamenti kérdésre adott válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. "Ahol kis számban fizetés nélküli szabadságra kerültek oltatlan pedagógusok, ott a fentartók gondoskodnak a helyettesítésükről" - tette hozzá Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő "Valóban vannak jogellenes tanárpótlások?" kérdésére.

Ahogy korábban megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai alapján 780 tanár tűnt el hirtelen az állami iskolákból a kötelező oltás miatt.

A szakszervezetek szerint az iskolákban maradó tanárok erőn felül teljesítenek, hogy pótolni tudják a hiányzókat, sőt sok tanárszakos egyetemistának is felajánlották már a tankerületek, hogy "próbálják ki magukat élesben". A Pécsi Tudományegyetem hallgatóit is levélben keresték meg, ennek tényét az egyetem sajtóosztálya is megerősítette.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.