Visszaesett a pályakezdő tanárok, tanítók, óvodapedagógusok száma, nagy a csökkenés

Korábban volt olyan év, amikor majdnem 5900 pályakezdő tanár, tanító, óvodapedagógus kezdett dolgozni, a 2020/2021-es tanévben már csak 2096-an léptek a pályára.

  • Eduline

„Hosszas huzavona után kénytelen volt kiadni az EMMI a pályakezdő pedagógusok számára vonatkozó adatokat” – írja Facebook-oldalán Szél Bernadett.

A független országgyűlési képviselő az összes adatot közzétette, a minisztériumi statisztika pedig a pályakezdők számának visszaesését mutatja.

A 2012/2013-as tanévben 4529, a 2013/2014-es tanévben 5896, a 2014/2015-ös tanévben 5033, a 2015/2016-os tanévben 5614, a 2016/2017-es tanévben 5598, a 2017/2018-as tanévben 6324, a 2018/2019-es tanévben pedig 6039 fő lépett a pedagóguspályára.

A 2020/2021. tanévben pályakezdő pedagógusok száma munkarendre és munkaidőre való tekintet nélkül 2095-en voltak, ebből az óvodákban 508-an kezdtek. „Vagyis csaknem a harmadára esett vissza a pályakezdők száma” – írja az országgyűlési képviselő.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.