Friss: néhány gimnázium már közzétette, átlagosan hány pontot szereztek a náluk felvételizők

Több gimnázium holnapján már elérhető, hogyan teljesítettek a náluk írásbeliző nyolcadikosok.

  • Eduline

Több mint 70 ezer diák írt központi középiskolai felvételit múlt szombaton. Aki ezen a vizsgán nem tudott részt venni, az a január 27-i pótló alkalmon vizsgázhatott. A járvány miatt azonban idén is hirdettek "pótpótnapot": ez február 4-én lesz, ezen az írásbelin azonban csak azok vehetnek részt, akik igazoltan koronavírus-fertőzöttek voltak, vagy igazoltan hatósági házi karanténba kerültek, esetleg egyéb, "rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan" ok miatt nem tudtak elmenni az első két vizsgaalkalomra.

Milyenek az átlageredmények?

A január 22-i vizsga átlagpontszámait még nem hozta nyilvánosságra az Oktatási Hivatal, és a felvételizők is február 7-is kapnak hivatalos értesítést a pontszámukról, ám néhány gimnázium már közzétette oldalán a náluk írásbeliző diákok átlageredményeit.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium például már vasárnap megtette ezt: a náluk felvételiző nyolcadikosok átlagosan 34,5 pontot szereztek magyarból és 29-et matematikából. Az Újpesti Babits Mihály Gimnáziumban vizsgázó diákok átlagosan 37,33 pontot értek el magyarból és 31,16 pontot matematikából. A Debreceni Ady Endre Gimnáziumban 32,91 pont lett a magyardolgozatok átlaga és 25,79 a matematika feladatlapoké, míg a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában a felvételizők átlagosan 36,68 pontot értek el magyarból és 28,7-et matematikából.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.