Lengyelországban csütörtöktől február végéig távoktatásra állnak át az általános iskola felső tagozatos osztályai és a középiskolák - jelentette be Przemyslaw Czarnek lengyel oktatásügyi miniszter kedden.
A szejmben megtartott kedd esti sajtóértekezletén Czarnek a döntést a koronavírus-fertőzések jelenleg növekedő számával indokolta. Az intézkedés a lengyelországi téli szünet végéig, február 27-ig érvényes.
Lengyelország egyes vajdaságaiban ezen a hétfőn kezdődött meg a kéthetes téli szünet, amelyre majd a szokásos rotációs rendszerben más vajdaságokban is sor kerül. Czarnek kiemelte: a diákok számára gyakorlatilag csak kéthetes távoktatást jelent az új intézkedés, az idő többi részét pihenéssel tölthetik.
Lengyelországban utoljára a múlt szerdán szigorítottak a járványügyi intézkedéseken, akkor távmunkára kötelezték a közigazgatásban dolgozókat. A korábbi, december közepén hozott döntés értelmében a szolgáltatásokat egyszerre az eddiginél kevesebb beoltatlan ember veheti igénybe.
A védettségi igazolás nem kötelező érvényű. A karanténidőt keddtől kezdve hétnaposra rövidítették a koronavírus újabban terjedő változatainak rövidebb lappangási ideje miatt. Keddi adatok szerint a közel 38 milliós Lengyelországban egy nap alatt csaknem 37 ezer új fertőzöttet mutattak ki, míg egy héttel ezelőtt 19,7 ezer fertőzést regisztráltak. Szombaton a járvány kitörése óta a legtöbb, 40 876 új esetről számoltak be. Nem növekszik egyelőre jelentősebben a kórházi kezelésre szorulók száma: kedden valamivel több mint 14 ezer beteget ápoltak kórházban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
