A PDSZ legalább 45 százalékkal magasabb béreket követel, a minisztérium szerint 2023-ban jöhet komolyabb emelés

Legalább 45 százalékos béremelést követel a kormánytól a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az elmúlt években ezermilliárd forinttal többet fordítottak pedagógusbérekre, 2023-tól jöhet az „átfogó, nagyobb mértékű bérrendezés”.

  • Eduline

A múlt héten több írás is megjelent arról, mennyire nehezen jönnek ki a fizetésükből a pályakezdő tanárok, az egyik pedagógus nyílt levelében azt írta, „a hajléktalanság peremén” kell egyensúlyoznia.

Az ATV-nek Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja azt mondta, ha ma is a mindenkori minimálbér alapján számolnák a fizetéseket, a pedagógusok bére 90-95 százalékkal magasabb lenne. A szakszervezet legalább 45 százalékos béremelést követel a kormánytól.

Január 31-én még csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkot szerveznek, ha ezután sem tudnak megállapodni a kormánnyal, akkor március 16-tól határozatlan ideig sztrájkba lépnek.

Az ATV-nek a minisztérium úgy reagált: „az elmúlt években Magyarország több mint ezermilliárd forinttal többet fordított pedagógusbérekre. Hozzátették azt is, hogy "2023-tól átfogó, nagyobb mértékű bérrendezésre kerülhet sor.”

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna