Legalább 45 százalékos béremelést követel a kormánytól a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az elmúlt években ezermilliárd forinttal többet fordítottak pedagógusbérekre, 2023-tól jöhet az „átfogó, nagyobb mértékű bérrendezés”.
A múlt héten több írás is megjelent arról, mennyire nehezen jönnek ki a fizetésükből a pályakezdő tanárok, az egyik pedagógus nyílt levelében azt írta, „a hajléktalanság peremén” kell egyensúlyoznia.
Az ATV-nek Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja azt mondta, ha ma is a mindenkori minimálbér alapján számolnák a fizetéseket, a pedagógusok bére 90-95 százalékkal magasabb lenne. A szakszervezet legalább 45 százalékos béremelést követel a kormánytól.
Január 31-én még csak egy kétórás figyelmeztető sztrájkot szerveznek, ha ezután sem tudnak megállapodni a kormánnyal, akkor március 16-tól határozatlan ideig sztrájkba lépnek.
Az ATV-nek a minisztérium úgy reagált: „az elmúlt években Magyarország több mint ezermilliárd forinttal többet fordított pedagógusbérekre. Hozzátették azt is, hogy "2023-tól átfogó, nagyobb mértékű bérrendezésre kerülhet sor.”
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
