A francia oktatási minisztérium ötmillió FFP2 maszkot oszt szét a következő napokban a tanároknak, és nyolcezer helyettesítő tanárt és kisegítőt szerződtet a hiányzó oktatók pótlására, valamint a koronavírus-járvány miatt bevezetett új intézkedések adminisztratív feladatainak lebonyolítására - jelentette be pénteken Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter a France Info hírrádióban.
Csütörtökön sztrájkkal és tüntetésekkel tiltakoztak az oktatásban dolgozók a héten bevezetett új járványügyi szabályok ellen. A legfőbb szakszervezet, az SNUipp-FSU által meghirdetett tiltakozást valamennyi pedagógus-szakszervezet, a szülői munkaközösségek és az iskolaigazgatók jelentős része is támogatta, mivel álláspontjuk szerint követhetetlenné váltak a folyamatosan módosuló járványügyi szabályok. A megmozdulást követően csütörtök este Jean Castex miniszterelnök és az oktatási miniszter fogadta Párizsban a pedagógus szakszervezetek vezetőit.
A kormány hétfőn jelentette be, hogy ha egy osztályban egy diák koronavírus-tesztje pozitív, nem küldik karanténba az egész osztályt, de a tanulóknak négy nap alatt három otthoni tesztet kell a szülők felügyelete mellett elvégeznie. A tesztek ingyenesek, de a szülőknek írásban kell az iskolát tájékoztatniuk az eredményekről. Pozitív eredmények esetén az iskolák feladata a további szűréseket (PCR vagy antigén tesztek) megszervezni a tanulóknak.
A párizsi Pasteur Intézet előrejelzése szerint a járvány ötödik hulláma még egy ideig nyomást jelent a francia kórházakra, de a helyzetet kézben lehet tartani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
