Franciaországban sztrájkkal és tüntetésekkel tiltakoztak csütörtökön a tanárok az új járványügyi intézkedések ellen. Szerintük az új szabályok káoszt okoznak az iskolákban.
Az oktatási tárca csütörtök esti összesítése szerint az általános iskolai tanárok 38,5, a szervezők szerint a 75 százalékuk tartott munkabeszüntetést, az általános iskolák felében nem volt oktatás. A középiskolákban a minisztérium szerint az oktatók negyede, a szervezők szerint 62 százaléka sztrájkolt.
A legfőbb szakszervezet, az SNUipp-FSU által meghirdetett tiltakozást valamennyi pedagógus-szakszervezet, a szülői munkaközösségek és az iskolaigazgatók jelentős része is támogatta, mivel álláspontjuk szerint követhetetlenné váltak a folyamatosan módosuló járványügyi szabályok.
A kormány hétfőn jelentette be, hogy ha egy osztályban egy diák koronavírus-tesztje pozitív, nem kell hazaküldeni az osztályt. Ehelyett a tanulóknak négy nap alatt három otthoni tesztet kell végezniük. A tesztek ingyenesek, de a szülőknek írásban kell az iskolát tájékoztatniuk az eredményekről. Pozitív eredmények esetén az iskolák feladata a további szűréseket (PCR vagy antigén tesztek) megszervezni.
Az SNUipp-FSU szerint az új szabályok nem óvják a diákokat, a dolgozókat és a családjaikat, de még nagyobb káoszt teremtenek az iskolákban, ahol "a jelenlegi körülmények között a tanulók nem tudnak rendesen tanulni, a jelenléttel folyó és távoktatás közötti hibrid rendszert lehetetlen megvalósítani". A közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy tarthatatlan helyzetet teremt az is, hogy nincs elég helyettesítő tanár a betegség miatt otthon maradtak pótlására.
A kormány ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaországban csak az első járványhullám idején tartottak zárva az iskolák.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
