Eddig 12 ezer tanár hiányzott az iskolákból, ez a szám a koronavírus elleni kötelező oltás elrendelésével tovább emelkedett – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Totyik Tamás az ATV-nek azt mondta, sokkal több tanárt veszítettek az iskolák a kötelező oltás miatt, mint amiről az Emberi Erőforrások Minisztériuma beszámolt. A 800 körüli szám csak az általános iskolákra és gimnáziumokra vonatkozik, arról ráadásul nem beszélnek, hogy november-decemberben hányan hagyták el a pályát.
A PSZ alelnöke arra a kérdésre, hogy a hiányzókat hogyan lehetne pótolni, azt mondta: a legfontosabb a megfelelő bérezés lenne. 2013-ban a kormány egy életpályamodell bevezetéséről döntött, akkor majdnem 5 ezer fővel megugrott a pedagógusok száma, Totyik Tamás szerint ebből kiindulva ugyanez a folyamat most is lejátszódna.
Az alelnök azt mondta, jelenleg minden ötödik oktatási intézményben dolgozik olyan pedagógus, akiknek nincsen tanárképzős végzettsége - összesen 4000 feladatellátási hely van, tehát ez nagyjából 800 embert jelenthet.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
