Eddig 12 ezer tanár hiányzott az iskolákból, ez a szám a koronavírus elleni kötelező oltás elrendelésével tovább emelkedett – mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Totyik Tamás az ATV-nek azt mondta, sokkal több tanárt veszítettek az iskolák a kötelező oltás miatt, mint amiről az Emberi Erőforrások Minisztériuma beszámolt. A 800 körüli szám csak az általános iskolákra és gimnáziumokra vonatkozik, arról ráadásul nem beszélnek, hogy november-decemberben hányan hagyták el a pályát.
A PSZ alelnöke arra a kérdésre, hogy a hiányzókat hogyan lehetne pótolni, azt mondta: a legfontosabb a megfelelő bérezés lenne. 2013-ban a kormány egy életpályamodell bevezetéséről döntött, akkor majdnem 5 ezer fővel megugrott a pedagógusok száma, Totyik Tamás szerint ebből kiindulva ugyanez a folyamat most is lejátszódna.
Az alelnök azt mondta, jelenleg minden ötödik oktatási intézményben dolgozik olyan pedagógus, akiknek nincsen tanárképzős végzettsége - összesen 4000 feladatellátási hely van, tehát ez nagyjából 800 embert jelenthet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
