December 15-ig kell beoltatniuk magukat az állami iskolák dolgozóinak. A Nemzeti Pedagógus Kar felmérése szerint 3 ezren nem is akarják beoltatni magukat, a minisztérium tájékoztatásában 10 százalék szerepel.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja az ATV Start című műsorában azt mondta, ők kérdőíves felmérést végeztek 211 iskolában, a 8600 megkérdezett közül 1157-en nem akarják magukat beoltatni.
Úgy gondolja, lehetséges, hogy valóban reális az a 10 százalékos arány, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy tájékoztatójában szerepel – ez nagyjából 15 ezer pedagógust jelenthet.
Nagy Erzsébet szerint ennyi pedagógust nem lehet pótolni, ráadásul a koronavírus-járvány idején osztályokat sem lehet összevonni. Úgy véli, a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok egyházi vagy alapítványi iskolába mennek tanítani, esetleg más területen helyezkednek el.
A PDSZ országos választmányának tagja azt is hozzátette, sokat beszélget olyan tanárokkal, akik nem akarják beoltatni magukat. Sokan közülük átestek a betegségen, magas az ellenanyagszintjük, ezért nem kérik a vakcinát. Szerinte védettségi igazolványhoz vagy laboreredményhez is lehetne kötni a tanítást. Az oltatlanok esetében pedig a kötelező tesztelést vezetnének be.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
