Fontos tanácsot adott a tanároknak a PSZ

A Pedagógusok Szakszervezete azt javasolja a tanároknak, hogy ha a fizetés nélküli szabadságra küldött kollégáikat kell helyettesíteniük, ne érjék be a 3045 forintos órabérrel.

  • Csik Veronika

A koronavírus elleni védőoltást az állami iskolák dolgozóinak 2021. decemberi 15-ig kell beadatniuk, ám a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) az elmúlt napokban információk érkeztek arról, hogy egyes intézmények már a tantárgyfelosztás átdolgozását rendelték el, így akarják átcsoportosítani a fizetés nélküli szabadságra küldött, oltatlan dolgozók feladatait a többiek között.

Azokat ugyanis, akik a december 15-i határidőig nem oltatják be magukat, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni. Így a kieső tanárokat majd a már így is túlterhelt pedagógusoknak kell helyettesíteniük. A közalkalmazottakra vonatkozó szabályok szerint ha valaki fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozót helyettesít, helyettesítési díjat kell kapnia.

A PSZ azonban azt javasolja, hogy az érintettek ne érjék be a korábbi gyakorlat szerinti 3045 forintos helyettesítési óradíjjal, hanem olyan egyedi megállapodásokat kössenek, amelyekben a díjazás arányban áll a nagy erőfeszítéssel teljesíthető többletmunkával. 

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.