A Pedagógusok Szakszervezete azt javasolja a tanároknak, hogy ha a fizetés nélküli szabadságra küldött kollégáikat kell helyettesíteniük, ne érjék be a 3045 forintos órabérrel.
A koronavírus elleni védőoltást az állami iskolák dolgozóinak 2021. decemberi 15-ig kell beadatniuk, ám a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) az elmúlt napokban információk érkeztek arról, hogy egyes intézmények már a tantárgyfelosztás átdolgozását rendelték el, így akarják átcsoportosítani a fizetés nélküli szabadságra küldött, oltatlan dolgozók feladatait a többiek között.
Azokat ugyanis, akik a december 15-i határidőig nem oltatják be magukat, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni. Így a kieső tanárokat majd a már így is túlterhelt pedagógusoknak kell helyettesíteniük. A közalkalmazottakra vonatkozó szabályok szerint ha valaki fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozót helyettesít, helyettesítési díjat kell kapnia.
A PSZ azonban azt javasolja, hogy az érintettek ne érjék be a korábbi gyakorlat szerinti 3045 forintos helyettesítési óradíjjal, hanem olyan egyedi megállapodásokat kössenek, amelyekben a díjazás arányban áll a nagy erőfeszítéssel teljesíthető többletmunkával.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
