500-600 forint órabér jár egy egyetemi tanárnak, ha opponensi munkát vállal.
Kovács Dezső,agrármérnök, nyugalmazott egyetemi tanár felkérést kapott, hogy legyen a külső opponense egy végzős hallgató szakdolgozatának - írta meg a Népszava. Az érintett egyetem röviddel a felkérés után közölte a 70 éves pécsi oktatóval, hogy 5 ezer forint az opponensi munka bruttó bére, ám ahhoz, hogy ezt az intézmény kifizesse, a tanárnak el kell küldenie a végzettségét igazoló oklevél és nyelvvizsgája másolatát, valamint egy erkölcsi bizonyítványt.
Az oldal szerint Kovács Dezső nem értette, miért kell ehhez a munkához erkölcsi bizonyítvány, és miért nem az egyetem néz utána a kért adatoknak, hisz azok online felületeken nyilvánosak, adott szerző publikációi pedig a Magyar Tudományos Művek Tárában a név beírásával elérhetők.
A tanár beszélt az őt felkérő kollégával - írja a lap -, és elmondta, hogy szakmai kíváncsiságból szívesen opponálja a dolgozatot. Ám baráti alapon, szerződés nélkül, vagyis ingyen, mert ennyi pénzért nem hajlandó az egyetem által kért papírokért egy lépést se tenni.
Megdöbbentő, hogy a felkínált összegnél ma a diákmunka is jobban fizet, sok helyen kétszer-háromszor nagyobb órabért adnak a diákoknak - írja a lap.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
