Különben jön a fizetés nélküli szabadság.
A tankerületi központok elkezdték kézbesíteni az oktatási intézményeknek a kötelező oltásokról a tájékoztatót. A hvg.hu birtokába kerül levél részletezi, meddig kell beoltatniuk maguknak az iskolák munkatársainak, ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak.
Eszerint az első dózist december 15-ig kell beadatniuk maguknak az oltatlanoknak, a második oltást pedig az oltóorvos által meghatározott időpontban. Ha valaki egydózisú oltóanyagot választ (ami a Janssen lehet), akkor szintén december 15-ig kell beadni a védőoltást.
Aki nem oltatja be magát, azt fizetés nélküli szabadságra küldik, majd rá egy évre el is bocsáthatják, ha addig nem oltatja be magát.
Az óraadóknak is kell
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva korábban mondta, hogy "a tevékenység a döntő. Aki oktatási tevékenységet folytat, ott van az iskolába sok gyerekkel a megbízott szerződéses tanárokra is vonatkozik a kötelező oltás".
Bár az oltást a munkáltató teheti kötelezővé, a kormány szándékát hangsúlyozva a miniszter kifejtette, a megbízási szerződéssel foglakoztatott óraadó tanárok estében is ki kell alakítani azokat a jogi kereteket - hiszen a megbízásnál nem munkáltató, hanem megbízó és megbízott van -, amivel az iskolai oktatók is kötelezhetőek az oltásra.
Sőt, az egyetemeken is. Módosította az Innovációs Technológiai Minisztérium (ITM) a felsőoktatási intézményeknek szóló, a járványügyi helyzetre reagáló ágazati ajánlását, így az állami egyetemeken dolgozóknak is kötelező év végéig beoltatniuk magukat, ha szeretnének dolgozni.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
