Óriási dugó van reggelente az iskoláknál? Ezt a programot kellene kipróbálni

Érdekes programot indítottak Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen: önkéntesek gyalog kísérik iskolába a gyerekeket.

  • Eduline/MTI

A „sofőrök” öt helyszínen várják reggelente a diákokat, ahonnan fix útvonalon kísérik el őket az iskolákba. A gyerekeknek a városban működő kulturális intézmények dolgozói segítenek, de az székelyudvarhelyi önkormányzat önkéntes kísérők jelentkezését várja.

A megállókat molinókkal jelölték meg, a kísérők pedig matricázott láthatósági mellényt viselnek. A programban részt vevő iskolások névre szóló pontgyűjtő füzetet kapnak, amelybe minden járat után kis, talpat ábrázoló matricát ragasztanak. A matricák gyűjtőinek nyereményeket ígér az önkormányzat.

 A „lábbusz programot” Romániában elsőként Sepsiszentgyörgyön indították el tavaly, többek között így szerették volna csökkenteni a forgalmat a városban, de a gyerekek így mozognak is, és közösségben vannak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.