Pár nap múlva indul a tanév: megvan, milyen szabályok lesznek az iskolákban és az egyetemeken

Nyilvánosságra hozta a minisztérium az idei tanév szabályait, és az egyetemek is bejelentették, milyen védelmi intézkedésekkel készülnek az őszi félévre. Jövő héten indul az iskola, összeszedtünk minden fontos dolgot, amit érdemes tudni szeptember előtt - a hét oktatási hírei egy helyen.

  • Csik Veronika

Aki szerint 30 ezer forintból meg lehet úszni egy elsős iskolakezdését, az még nem járt írószerboltban

A héten megérkezett a szeptemberi családi pótlék a bankszámlákra, a 12-17 ezer forintos támogatás azonban aligha lesz elég a tanszerek, az iskolatáska és a többi dolog beszerzésére. Ahhoz ugyanis, hogy egy elsős diák rendben elkezdhesse a tanévet, legalább 50 ezer, de inkább 70-80 ezer forintot kell költeni. A szülőket egy dolog vigasztalhatja: a következő nagy feladat, a gyerek első laptopjának megvásárlása talán még odébb van.

A CEU húzza ki a csávából a Freeszfe-t, a campuson tanulhatnak a volt színművészetisek

A CEU tantermeiben tanulhatnak a Freeszfe Egyesület hallgatói, az egyetem emellett kollégiumi szobákat és próbatermet is biztosít nekik. Másképp nem tudnák elkezdeni „első, szabad tanévüket”.

A szakértők szerint egy újabb adag siralmas tankönyv kerül az iskolákba ősztől

Úgy gondolják, második nekifutásra sem sikerült korszerű irodalom- és történelemtankönyveket összetenni a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez. Részeletek itt olvashattok.

Szeptemberi iskolabezárásokról terjed folyosói pletyka, pedig a kormány optimista

Furcsa pletyka terjed a tanévkezdésről különböző fórumokon és Facebook-csoportokban. Az Eduline-nak több szülő azt mondta: „úgy hallotta”, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt szeptember közepén újra online oktatásra állnak át az iskolák. Pedig szeptemberi iskolazárásról szó sincs, sőt a tanárok 90 százalékos átoltottsága és a 12 évnél idősebb diákok négynapos oltási kampánya miatt a kormány kifejezetten optimista. De akkor mi lesz szeptember közepén?

Így készülnek a szeptemberre a legnagyobb egyetemek: itt vannak az aktuális szabályok

A legtöbb egyetemen a napokban kezdődött a beiratkozás és a tantárgyfelvétel, a koronavírus-járvány miatt az intézmények azonban idén is szigorú szabályokkal vágnak neki a tanévnek. Mutatjuk, kell-e maszk a Corvinuson vagy az ELTE kampuszain, lesz-e lázmérés Miskolcon, és milyen vészforgatókönyvekkel készül az őszi szemeszterre a szegedi egyetem. Itt olvashatjátok el a teljes cikket.

Megvannak az eredmények - nyilvánosságra hozták a pótfelvételi ponthatárait

Elmaradt a nagy óraszámcsökkenés? Itt van a gimnazisták idei órarendje

Marad a napi egy tesi, mi lesz a második idegen nyelvvel és hány órában lesz biosz vagy fizika? Mutatjuk milyen órarenddel számolhatnak azok, akik szeptembertől gimnáziumban tanulnak majd.

Emmi: nem kell maszk, nem lesz tesztelés és lázmérés az iskolákban

Hetek óta tartó kérdéscunami után végre kiadta év eleji közleményét az Emberi Erőforrások Minisztériuma - az "alapvető egészségvédelmi szabályok" betartását várják az iskolákban.

"Menjetek, vegyétek fel a burkát": oktatás nélküli, sötét jövő vár az afgán lányokra

Nők tucatjai menekültek a kabuli egyetem épületéből néhány napja, amikor a tálibok elfoglalták az afgán fővárost – volt, aki félelmében elégette a diplomáját és az összes bizonyítványt, amiért az elmúlt években tanult. A harmincas-negyvenes afgán nők még emlékeznek arra, hogy a tálibok 1996-os hatalomátvétele után hogyan szorították ki őket az iskolákból és az egyetemekről. A legtöbben arra számítanak, most is ugyanez fog történni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.