Az iskolák még midig nem tudnak semmit - négy munkanap van hátra az iskolakezdésig

Továbbra sem kaptak az intézmények semmilyen utasítást a fertőzés elleni védekezésre és az esetleg megjelenő fertőzések esetén teendő intézkedésekre vonatkozóan.

  • Csik Veronika

A Civil Közoktatási Platform (CKP) korábban levelet küldött Maruzsa Zoltánnak is, azonban választ még nem kaptak. Többek között azt szerettek volna megtudni, fogják-e tesztelni a diákokat, tanárokat, és milyen útmutatás lesz az iskolai fertőzések megjelenése esetén.

Mivel választ nem kaptak, szerintük ez azt jelenti, hogy ezen a nyáron sem készült semmilyen protokoll, amelyet a különböző járványügyi helyzetekben követni kellene, továbbra is rögtönzések, naponta változó, egymásnak ellentmondó utasítások várhatóak a járvány súlyosbodása esetén - írják közleményükben.

Ennek tükrében úgy tűnik, sok országgal ellentétben nem fogják tesztelni a diákokat sem a tanévkezdéskor, sem rendszeresen a tanév során. Nem lesz útmutatás arra, hogy hány diák és tanár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról digitálisra való átállásra.

A CKP feltételezi, a szakképzéssel ellentétben a köznevelésben nem kapnak döntési jogosultságot az áttérésre, a zárásra az intézményvezetők, idén sem lesz valódi, kiterjedt kontaktkutatás, és továbbra sem tudhatják meg a szülők, ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.