Hamarosan véget ér a nyári szünet a tanároknak, indul az órarendtervezés, és a szembenézés következő tanév kérdéseivel. Erről posztolt Jocó bácsi is, a népszerű töritanár szerint lesz min gondolkozni.
"Még pár nap pihenés, véget ér a három hónapos nyári szünetem, és aztán újra elkezdődik a munka. Már nagyon várom, mert annyi jót olvasni, hallani és nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen lesz így a tanév. Tényleg" - írja Facebookon Jocó bácsi, azaz Balatoni József történelemtanár. A tanévkezdés azonban sok kérdést felvet, tekintve, hogy a minisztérium szerint a tanárhiány továbbra sem létezik, a párezer betöltetlen álláshely a nyári időszakban természetes.
Hisz a tanárhiány nem létezik, degeszre keresem magam, minden iskola teljesen felszerelt minden téren, jönnek a robotok, az oktatási rendszer szárnyal, és elég már csak annyit tudni, amennyit a diáknak éppen kell - folytatja Jocó bácsi is.
"Mondjuk nem is értem, miért nem lett mindenki tanár" - teszi hozzá. "Pedig most aztán már tényleg minden a lehető legszuperebb. Csak nehogy a végén ránk szakadjon az egész rendszer úgy, ahogy van. Mert az előbb lesz, mint robotok, az tuti. Aztán majd romeltakaríthatunk."
És ez egészen addig vicces is, meg lehet rajta nevetni, amíg nem gondolunk bele, hogy itt gyerekek jövőjéről van szó. Mert akkor már nem is olyan vicces...
A helyzet valóban komoly, több iskolában két héttel a tanévkezdés előtt sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót. Ezen felül szintén több száz betöltetlen középiskolai tanári állá is van. Sőt komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár.
A minisztérium a tanárhiányról szóló híreket évről évre hisztériakeltésnek titulálja, a Klebelsberg Központ elnöke pedig egyenesen elutasította azzal, hogy nem is kell minden iskolába kémiatanár.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
