A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez nem a tanárok feladata lenne, főleg nem a nyári szabadság alatt.
Tegnap derült ki, hogy a szeptemberi iskolakezdés előtt a kormány újabb oltási kampányt indít a 12-18 éveseknek, azonban a szervezést az iskolaigazgatókra hárították. Az intézményeknek bő egy hetük lett volna felmérni az igényeket, majd megszervezni az oltás menetét - ez azonban hatalmas felháborodást váltott ki, így "haladékot" kaptak az iskolák az igényfelmérésre. Augusztus 5. helyett 16-ig kell összeszedni, kik igényelnek oltást a hónap végén.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is megszólalt az ügyeben. Kiemelik, fontosnak tartják, a 12 éven felüliek oltását, amennyiben azt a szüleik engedélyezik, de úgy gondolják, "ennek megszervezését ne azokra hárítsa a kormány, akik eddig is erejükön felül, életüket és egészségüket veszélyeztetve teljesítették vállalt hívatásukból fakadó feladataikat."
Sőt, szerintük nem életszerű, hogy szabadsága alatt valaki az e-mailjeit nézegesse, főleg úgy, hogy nem kötelesek rendelkezésre állni. Hangsúlyozzák, ha valakit szabadsága alatt munkára köteleznek, akkor az a nap nem szabadságnap, azt utólag ki kell adni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
