Hiába népszerűsíti a kormány, egyre kevesebb a diák a szakképző iskolákban és szakgimnáziumokban

Egyedül a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában csökkent a tanulók létszáma a 2020/2021-es tanévben. A kilencedikesek 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3%-a szakképző iskolában, 1,8%-a pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg az előző tanévet. Friss adatok.

  • Tóth Alexandra

A 2020/2021-es tanévben Magyarországon 1 millió 812 ezer gyermek és fiatal vett részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020/2021-es tanévről szóló oktatási adataiból. 322 700 gyermek óvodai nevelésben, 729 300 tanuló általános iskolai, 469 500 tanuló középfokú oktatásban részesült. 2500 súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesítette a tankötelezettségét. Felsőoktatási intézményekben 287 900 hallgató folytatott tanulmányokat.

Az általános iskolákban javultak, a középiskolákban romlottak a számok

Az előző tanévhez képest közel 8 ezerrel csökkent az óvodások száma, az óvodapedagógusok viszont ugyanannyian (31 ezren) maradtak. Ezzel szemben a nappali rendszerű általános iskolai oktatásban 5400-al többen vettek részt, mint egy évvel korábban. Az általános iskolákban 75 200 főállású tanár dolgozott. Az egy tanárra jutó tanulók száma országosan 9,7 fő volt – írják.

A középfokú iskolák nappali tagozatain szintén kevesebb volt a diák, mint a 2019/2020-as tanévben, méghozzá nem is kevéssel, közel 12 500-al. Egyedül a gimnáziumokban nőtt, a többi középfokú iskolában csökkent a tanulók létszáma. A szakképző iskolákba 9 ezerrel, a technikumba, szakgimnáziumba közel 6 ezer fővel jártak kevesebben, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a 9. évfolyamra az előző évhez képest közel 3 százalékponttal több tanuló nyert felvételt. A kilencedikesek 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3 százaléka szakképző iskolában, 1,8 százaléka pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg a 2020/2021-es tanévet.

A főállású tanárok száma a középfokú oktatási intézményekben 40 200 fő volt, ebből gimnáziumokban az előző tanévivel közel azonos létszámban (18,6 ezren) tanítottak – olvasható a KSH oldalán.

A nagyjából 2500 súlyos és halmozottan fogyatékos, fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanulóval 433 főállású pedagógus foglalkozott. A 2020/2021-es tanévben a nevelési-oktatási intézményekben – az előző évivel megegyezően – közel 93,7 ezer sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót neveltek, oktattak.

Több volt a továbbtanuló

A felsőoktatási intézmények nappali munkarendű képzésein 204 800 – az előző tanévhez képest 1200 fővel több – hallgató folytatott tanulmányokat. Közülük 187 400-an – a hallgatók több mint 91%-a – felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vett részt. Doktori képzésben 8900-an, felsőoktatási szakképzésben 8000-en, szakirányú továbbképzésben közel 500-an tanultak.

A külföldi hallgatók száma az összes munkarendet figyelembe véve 38 100 fő volt, egy év alatt a számuk kismértékben, 400-al csökkent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.