A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) versenyképes ajánlatot, megalapozott ígéretet szeretne az oktatásban dolgozók bérének emelésére, felfüggesztenék a helyi tanterveket és pótolnák az online oktatásban felhalmozott a lemaradásokat
A PSZ június 14-én tartott tanévzáró sajtótájékoztatót, ahol az oktatásban dolgozók fizetésének rendezése is előkerült - írják közleményükben. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az újabb kormánynak intézett felszólítást azzal indokolta, hogy a jövő évi állami költségvetés sem tartalmazza a béremelést.
Hozzátették, a tanárok bérét a mai napig a 2014-ben megállapított minimálbér alapján számítják: az akkor 101 500 forint volt, ma pedig már 167 400 forint. Vagyis a tanárok bérét több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje.
Azonban más szakmai elvárásokat is megfogalmazott az érdekképviselet a következő tanévre. Többek között azt kérik, függesszék fel a helyi tanterveket, a tanfelügyeleti eljárásokat, és a kormány adjon plusz órakeretet, valamint anyagi támogatást a távoktatásból adódó lemaradások pótlására. Azt is kiemelték, kérik, hogy a szeptemberi tanévkezdésre kapják meg a pedagógusok és az oktatók a PSZ által régóta követelt egyszeri nettó százezer forintos támogatást, hiszen saját eszközeiket használták a távoktatáshoz, miközben állami feladatot láttak el.
Kérik azt is, hogy a kormány uniós pénzből építse ki a települések ingyenes internethálózatát. A PSZ elvárja, hogy hozzák nyilvánosságra: miként készül a közoktatásban a járvány esetleges negyedik hullámára. Illetve a szakszervezet elutasítja azt a kormányzati szándékot, hogy bármilyen listázás kezdődjön az oltott és oltatlan tanárok körében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
