A miniszterelnök a csütörtöki kormányinfón számolt be a döntésről.
Kampányt erre nem szervezünk, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenk, hogy be akarják oltatni a gyerekeiket, akkor a szokott módon lehet jelentkezni, és a szokott módon az oltópontokon az oltásokat fel lehet venni
- mondta Orbán Viktor a kormányinfón.
Ezzel szemben múlt pénteken a miniszterelnök még a Kossuth Rádióban azt mondta, nyár végén dönthetnek majd a 12-15 évesek oltásáról. Azt is hozzátette: egészségügyi és tudományos szempontok alapján kell döntést hozni, nem politikai alapon. Akkor még úgy vélte, nyár végére juthat nyugvópontra az erről szóló szakmai vita.
Minél gyorsabban oltanak, annál jobb
Több szakember szerint is fontos, hogy már június végéig beoltsák a diákokat, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanév biztonságosan kezdődhessen el szeptemberben. Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja korábban azt mondta, nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a gyerekek nyájimmunitáshoz, de szerinte előbb-utóbb minden korosztálynak szüksége lesz a vakcinára, és már annak az elemzése is zajlik, hogy mekkora az a dózis, amit a 12 év alattiaknak is be lehet adni.
A diákok oltása egyébként is égető kérdés, hiszen bár a korábbinál jóval alacsonyabb az új fertőzöttek száma, még mindig terjed a vírus az iskolákban. Múlt héten az óvodák 0,15, az iskolák 0,5 százalékában volt legalább egy olyan csoport vagy osztály, amelynél szünetet vagy digitális oktatást rendeltek el a koronavírus miatt. Ez azt jelentette, hogy 65-70 iskolában volt legalább egy koronavírus-fertőzött.
Idővel az is előfordulhat, hogy többféle oltóanyagot használnak majd a tizenéveseknél: június elején a Moderna ugyanis kérvényezi az európai jóváhagyást a 12-17 évesek oltóanyagához. Szerintük is fontos lenne, hogy ez a korosztály még a tanév előtt, vagyis augusztus végéig megkapja az oltást, hogy biztosan el lehessen kerülni a koronavírus negyedik hullámát Európában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
