A miniszterelnök a csütörtöki kormányinfón számolt be a döntésről.
Kampányt erre nem szervezünk, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenk, hogy be akarják oltatni a gyerekeiket, akkor a szokott módon lehet jelentkezni, és a szokott módon az oltópontokon az oltásokat fel lehet venni
- mondta Orbán Viktor a kormányinfón.
Ezzel szemben múlt pénteken a miniszterelnök még a Kossuth Rádióban azt mondta, nyár végén dönthetnek majd a 12-15 évesek oltásáról. Azt is hozzátette: egészségügyi és tudományos szempontok alapján kell döntést hozni, nem politikai alapon. Akkor még úgy vélte, nyár végére juthat nyugvópontra az erről szóló szakmai vita.
Minél gyorsabban oltanak, annál jobb
Több szakember szerint is fontos, hogy már június végéig beoltsák a diákokat, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanév biztonságosan kezdődhessen el szeptemberben. Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja korábban azt mondta, nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a gyerekek nyájimmunitáshoz, de szerinte előbb-utóbb minden korosztálynak szüksége lesz a vakcinára, és már annak az elemzése is zajlik, hogy mekkora az a dózis, amit a 12 év alattiaknak is be lehet adni.
A diákok oltása egyébként is égető kérdés, hiszen bár a korábbinál jóval alacsonyabb az új fertőzöttek száma, még mindig terjed a vírus az iskolákban. Múlt héten az óvodák 0,15, az iskolák 0,5 százalékában volt legalább egy olyan csoport vagy osztály, amelynél szünetet vagy digitális oktatást rendeltek el a koronavírus miatt. Ez azt jelentette, hogy 65-70 iskolában volt legalább egy koronavírus-fertőzött.
Idővel az is előfordulhat, hogy többféle oltóanyagot használnak majd a tizenéveseknél: június elején a Moderna ugyanis kérvényezi az európai jóváhagyást a 12-17 évesek oltóanyagához. Szerintük is fontos lenne, hogy ez a korosztály még a tanév előtt, vagyis augusztus végéig megkapja az oltást, hogy biztosan el lehessen kerülni a koronavírus negyedik hullámát Európában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
