A miniszterelnök a csütörtöki kormányinfón számolt be a döntésről.
Kampányt erre nem szervezünk, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenk, hogy be akarják oltatni a gyerekeiket, akkor a szokott módon lehet jelentkezni, és a szokott módon az oltópontokon az oltásokat fel lehet venni
- mondta Orbán Viktor a kormányinfón.
Ezzel szemben múlt pénteken a miniszterelnök még a Kossuth Rádióban azt mondta, nyár végén dönthetnek majd a 12-15 évesek oltásáról. Azt is hozzátette: egészségügyi és tudományos szempontok alapján kell döntést hozni, nem politikai alapon. Akkor még úgy vélte, nyár végére juthat nyugvópontra az erről szóló szakmai vita.
Minél gyorsabban oltanak, annál jobb
Több szakember szerint is fontos, hogy már június végéig beoltsák a diákokat, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanév biztonságosan kezdődhessen el szeptemberben. Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja korábban azt mondta, nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a gyerekek nyájimmunitáshoz, de szerinte előbb-utóbb minden korosztálynak szüksége lesz a vakcinára, és már annak az elemzése is zajlik, hogy mekkora az a dózis, amit a 12 év alattiaknak is be lehet adni.
A diákok oltása egyébként is égető kérdés, hiszen bár a korábbinál jóval alacsonyabb az új fertőzöttek száma, még mindig terjed a vírus az iskolákban. Múlt héten az óvodák 0,15, az iskolák 0,5 százalékában volt legalább egy olyan csoport vagy osztály, amelynél szünetet vagy digitális oktatást rendeltek el a koronavírus miatt. Ez azt jelentette, hogy 65-70 iskolában volt legalább egy koronavírus-fertőzött.
Idővel az is előfordulhat, hogy többféle oltóanyagot használnak majd a tizenéveseknél: június elején a Moderna ugyanis kérvényezi az európai jóváhagyást a 12-17 évesek oltóanyagához. Szerintük is fontos lenne, hogy ez a korosztály még a tanév előtt, vagyis augusztus végéig megkapja az oltást, hogy biztosan el lehessen kerülni a koronavírus negyedik hullámát Európában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
