Most a Fővárosi Önkormányzat írt levelet a budapesti középiskolák és felsőoktatási intézmények vezetőinek, amelyben az igazgatókat arra kéri, vezessék be a csúsztatott iskolakezdést a kényelmesebb utazás érdekében.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felmérései alapján a reggeli csúcsidőszakban ugyanis az utasok több mint 40 százaléka diák, akik közül a többség önállóan utazik a közösségi közlekedési járatokon. Éppen ezért a főváros ismét kezdeményezte, hogy a következő tanévre vonatkozó csengetési rend kialakításakor a középiskolák és a felsőoktatási intézmények az általánosan alkalmazott 8 óra körüli iskolakezdési időpontot helyezzék át a fél 9 és 9 óra közötti idősávba. Ezzel a lépéssel mind a tanulók, mind az oktatási intézmények dolgozói kényelmesebben utazhatnának a BKK járatain - írták.
A közleményben kitértek arra is, hogy múlt év szeptembere óta a BKK főbb járatain a reggeli csúcsidőszakot 9 óráig meghosszabbították, így továbbra is biztosított a csúsztatott iskolakezdés bevezethetősége, a későbbi utazások lehetősége. Mint írták, a járványhelyzet idején különösen fontos, hogy a közösségi közlekedést használók minél szellősebben utazzanak. A csúsztatott iskolakezdés bevezetése épp ezt szolgálná, hiszen ezzel a megoldással a legforgalmasabb időszakokban csökkenthető a járművek utasterhelése.
A Fővárosi Önkormányzat egyébként már tavaly nyáron is kezdeményezte, hogy a jellemzően önállóan közlekedő középiskolás tanulóknak, illetve a felsőoktatási hallgatóknak reggelente később kezdődjön a tanítás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) alapvetően támogatta is a kezdeményezést. Ezzel szemben szemben a sokak által csak Jócó Bácsiként ismert töritanár szerint a tervnek csak akkor van értelme és csak akkor lehet hasznos, ha az óraterheket is csökkentik, ami viszont nem reális. Így bár alapvetően jó ötletnek tartaná a csúsztatást, úgy érzi, a gyakorlatban semmilyen feltétel nem adott hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
