A bérrendezés nem várhat? Kifejezetten alacsonynak nevezte a magyarországi tanári fizetéseket Révész Máriusz, kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő.
Ilyen kaotikus iskolarendszer nincs Európában, mint amilyen Magyarországon van”
– mondta a Partizánnak adott interjújában az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. Révész Máriusz a rendszerváltás legnagyobb tévedésének nevezte az iskolák szerkezeti átalakítását - foglalta össze az ATV Híradója.
A kormánybiztos szerint a legjobb tanulók 6 és 8 osztályos gimnáziumba emelésével, és a szabad iskolaválasztással óriási egyenlőtlenségek alakultak ki a diákok között. A hátrányos helyzetű tanulók tízszer kevesebb eséllyel tudnak jó eredményt elérni, mint azok, akik jobb módú családokból származnak - véli.
A fideszes politikus azt is hozzátette, szerinte az oktatás színvonalát a tanárok bérének emelésével lehet növelni, itthon ugyanis a tanári fizetések „kifejezetten alacsonyak”. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt néhány éven belül rendezni kell” – fogalmazott.
Mennyi az annyi?
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a pedagógusok bérét még mindig a 2014-ben befagyasztott alapból, a 101 500 Ft-os minimálbér összegéből számolják. Most egy pályakezdő pedagógus körülbelül bruttó 230 ezer forintra számíthat. A szakszervezetek szerint a bérrendezés nem várhat tovább, azonban a béremelés úgy tűnik, a jövő évi költségvetésben sem szerepel.
Egyelőre nem lát költségvetési garanciát az egyetemi-főiskolai dolgozók szeptemberre és januárra ígért kétszer 15 százalékos béremelésére a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) sem. Pedig a fizetések siralmasak, a fiatal oktatók nem csak a versenyszférában, még a közoktatásban is magasabb bérre számíthatnak, miközben ambiciózus célokban nincs hiány – a miniszterelnök azt várja, hogy a modellváltó egyetemek „Magyarország lokomotívjaként” húzzák előre a gazdaságot. A témában ma megjelent anyagunkat itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
