Míg a minisztérium szerint magas volt a személyes oktatásban résztvevő diákok száma a nyitás első napján, az ADOM Diákmozgalom felmérése szerint több mint 100 ezer alsós diák nem ment be az iskolába.
Az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg az első jelenléti tanítási napon - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel. A közlemény szerint a pedagógusok szinte valamennyien munkába álltak.
Ezzel szemben az ADOM Diákmozgalom hétfői online felmérése alapján azt közölte, hogy valószínűleg több mint 100 ezer alsós diák nem ment be tegnap az iskolába. Persze az eredmény nem reprezentatív, de úgy vélik, hogy a százezres becslés megfelel a valóságnak.
A szervezet felmérésére válaszoló szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján az alsó tagozatos diákok 44%-a nem ment be az iskolába. 27 ezer alsós diák szüleitől vagy tanáraitól érkeztek be válaszok 17 óráig, közülük több mint 12 ezren maradtak otthon.
Az eredmény változó: míg van olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amelyek szerint egy osztályból a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő) - írják.
A közleményben azt írják, az otthon maradó diákok több iskolában online követhették a tanórákat, és akadt olyan pedagógus is, aki be is tudta vonni az otthon tanuló diákokat, felszólította őket is óra közben, ahogyan az egy rendes tanórán szokás.
Az Eduline-hoz érkezett beszámolók alapján is változatos volt az iskolában megjelent diákok száma az országban. Kaptunk olyan visszajelzést, ahol tegnap a 200 alsóból 50-en bukkantak csak fel, de érkezett olyan is, ahol egy szülő mondta el, náluk az osztály 50 %-a maradt otthon (15 fő) és ugyanennyien mentek be ma az iskolába. Hozzátette: az iskolában egy másik osztályban 13 gyerek maradt otthon, és 9 ment be jelenléti oktatásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
