A legutóbbi aláírásgyűjtés tegnap indult, amiben azt kérik, hosszabbítsák meg az általános iskolások online oktatását.
Úgy tűnik, rengetegen vannak, akik nem értenek egyet az iskolák jövő heti nyitásával, ugyanis szinte két-három naponta indul egy újabb petíció az online oktatás meghosszabbítása érdekében. A peticiok.com oldalon található aláírásgyűjtések többsége arról szól, ne nyissák ki az általános iskolákat április 19-én. Vannak petíciók, amelyeket bárki aláírhat, de már olyanokat is indítottak, ahol kifejezetten egy-egy iskolában tanuló diákok szüleit és tanárait buzdítják az aláírásra - ilyen például a tegnapi is.
A legnépszerűbb petíció azonban - amelyet már közel 11 ezren írtak alá - nem az iskolák zárvatartásáról szól, hanem arról, legyen választási lehetőségük a szülőknek és ne legyen kötelező a jelenléti oktatás. "Kérjük, teremtsék meg a jogszabályi lehetőséget arra, hogy azok a családok, akik meg tudják oldani gyermekük tanítását a jelenléti oktatás igénybevétele nélkül, szankció nélkül tarthassák otthon a gyermekeiket a járványhelyzet idején" - írták az aláírásgyűjtők, akik azt is hozzáteszik, természetesen a családok erről előzetesen az iskola vezetésével egyeztetnének.
Megint mások azt szeretnék, ha egészen addig nem lenne iskolanyitás, amíg nincs vakcina a gyerekeknek. "Egyre több orvostól, virológustól hallani, hogy a koronavírus brit mutációja veszélyes a fiatalokra, sőt a gyerekekre is. Hiába oltják be a felnőtt lakosságot, pontosabban annak is csak egy részét, hiába oltják be a pedagógusokat, ha a gyerekek nem kapnak oltást és beküldik őket a zárt tantermekbe, a vírus futótűzként fog terjedni közöttük, sőt viszik haza a családtagjaiknak is, akik szintén nem kaptak még oltást. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek" - olvasható a petícióban, amely szerint ebben a tanévben már nem kellene kinyitni az iskolákat. "Hamarosan lesz vakcina, ami biztonsággal adható gyerekeknek is. Most már húzzuk ki addig!" - teszik hozzá.
A jövő heti iskolanyitással kapcsolatban egyébként többen nem értenek egyet. A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszamenni április 19-én a tantermi oktatásba - derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felméréséből. Emellett számos szülői szervezet tiltakozik a nyitás ellen, egyes szakmai, szakszervezetek és diákszervezetek is különböző „maradj otthon” akciókban gondolkodnak. Azt szeretnék elérni, hogy halasszák el az általános iskolák és óvodák április 19-re tervezett nyitását, mivel szerintük a járványhelyzet még nem csillapodott annyira, hogy indokolt lenne visszatérni a jelenléti oktatásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
