Más országokban prioritást élveznek a tanárok az oltási rendben, Magyarországon ezt még a szakmai szervezetek többszöri nekifutásra sem tudták elérni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint eddig a pedagógusok 38 százaléka regisztrált a koronavírus elleni védőoltásra, közülük pedig 6 ezren már meg is kapták az oltást – válaszolta az Emmi az ATV kérdésére.
Mekkora az oltási hajlandóság?
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár korábban kérte a tanárokat, hogy minnél többen regisztráljanak az oltásra. "A köznevelésben 195 ezer pedagógus, illetve nevelést, oktatást közvetlenül segítő kolléga dolgozik, közülük eddig valamivel több mint 51 ezren regisztráltak az oltásra, ez kicsivel több mint 26 százalék."
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a saját felmérésére hivatkozva azt állítja, hogy az általuk megkérdezett 1674 oktatásban dolgozó 84 százaléka beoltatná magát, de csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
