Az iskolai dolgozók többsége egyetért abban is, hogy az oktatási intézményeknek elöl lenne a helyük az oltási rendben - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) legfrissebb felméréséből.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) gyors felmérésben igyekezett választ kapni a vakcinákkal, oltási programmal kapcsolatos legégetőbb kérdésekre: így rákérdeztek arra is, valóban igaz-e az a kormányzati állítás, miszerint a vakcinafelvételi hajlandóság alig 26 százalék a pedagógusok körében. A kérdőívet kitöltő 1676 oktatásban dolgozó válasza alapján azonban ez a kijelentés nem igazán áll összehangban a valósággal, ugyanis a megkérdezettek 84 százaléka szeretné beoltatni magát koronavírus ellen.
Ugyanakkor az oltást beadatni szándékozók kétharmada nem bízik az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott vakcinákban. A válaszadók nagy része a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcináknak szavazott bizalmat. Viszont a kínai SinoPharm és az orosz Szputnyik V vakcinákkal kapcsolatban feltűnően nagy a bizalmatlanság. A PDSZ szerint nem javítja a kilátásokat az a tény sem, hogy a már európai engedélyeztetés alatt álló vakcinákkal (Janssen, CureVac, Novavax) szemben is szembetűnő az elutasítottság.
Az oltást elutasítók válaszaiból kiderül: az elutasítás két fő oka, hogy tartanak az oltás nyomán később kialakuló egészségártalmaktól, illetve nem bíznak abban, hogy a kormány igazat mond a vakcinákról. Az összes válaszadó döntő többsége úgy látja, hogy a kormány oltásügyben végzett kommunikációs tevékenysége átláthatatlan, kusza és elbizonytalanító.
Mindennek ellenére a túlnyomó többség (93 százalék) érzi úgy – még az oltást felvenni nem kívánok egy része is –, hogy az oktatási intézményeknek az oltási prioritási listákon lenne a helyük. Sokan viszont csak azzal a kitétellel támogatnák ezt, ha nem lenne kötelező az oltás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
