Az iskolai dolgozók többsége egyetért abban is, hogy az oktatási intézményeknek elöl lenne a helyük az oltási rendben - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) legfrissebb felméréséből.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) gyors felmérésben igyekezett választ kapni a vakcinákkal, oltási programmal kapcsolatos legégetőbb kérdésekre: így rákérdeztek arra is, valóban igaz-e az a kormányzati állítás, miszerint a vakcinafelvételi hajlandóság alig 26 százalék a pedagógusok körében. A kérdőívet kitöltő 1676 oktatásban dolgozó válasza alapján azonban ez a kijelentés nem igazán áll összehangban a valósággal, ugyanis a megkérdezettek 84 százaléka szeretné beoltatni magát koronavírus ellen.
Ugyanakkor az oltást beadatni szándékozók kétharmada nem bízik az Európai Gyógyszerügynökség által jóvá nem hagyott vakcinákban. A válaszadók nagy része a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcináknak szavazott bizalmat. Viszont a kínai SinoPharm és az orosz Szputnyik V vakcinákkal kapcsolatban feltűnően nagy a bizalmatlanság. A PDSZ szerint nem javítja a kilátásokat az a tény sem, hogy a már európai engedélyeztetés alatt álló vakcinákkal (Janssen, CureVac, Novavax) szemben is szembetűnő az elutasítottság.
Az oltást elutasítók válaszaiból kiderül: az elutasítás két fő oka, hogy tartanak az oltás nyomán később kialakuló egészségártalmaktól, illetve nem bíznak abban, hogy a kormány igazat mond a vakcinákról. Az összes válaszadó döntő többsége úgy látja, hogy a kormány oltásügyben végzett kommunikációs tevékenysége átláthatatlan, kusza és elbizonytalanító.
Mindennek ellenére a túlnyomó többség (93 százalék) érzi úgy – még az oltást felvenni nem kívánok egy része is –, hogy az oktatási intézményeknek az oltási prioritási listákon lenne a helyük. Sokan viszont csak azzal a kitétellel támogatnák ezt, ha nem lenne kötelező az oltás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
