Szükségállapotot alakult ki az oktatásban az iskolabezárások miatt az UNICEF szerint.
Az UNICEF ma közzétett, legfrissebb adatai szerint a COVID-19 járvány miatti iskolabezárások világszerte több mint 168 millió gyereket érintettek az elmúlt egy évben - írja a jelentésre hivatkozva a hvg.hu.
214 millió diák – vagyis minden hetedik gyerek – háromnegyed éve nem tud az iskolája falai között tanulni.
Az adatok szerint tizennégy olyan ország van, ahol túlnyomórészt zárva voltak oktatási intézményeit 2020 márciusa és 2021 februárja között. Ezeknek az országoknak kétharmada Latin-Amerikában és a Karib-térségben található, ahol közel 98 millió iskolás érintett. Leghosszabb ideje Panamában vannak zárva az iskolák, ezt követi El Salvador, Banglades és Bolívia.
Komoly hatása van az iskolabezárásoknak
Az iskolabezárások súlyos következményekkel járhatnak: számos országban magas annak a kockázata, hogy akik egy éve nem ülhetnek az iskolai padban, azok már sosem térnek vissza az osztályterembe, gyermekházasságba vagy gyermekmunkába kényszerülhetnek.
Az UNICEF álláspontja szerint mindent meg kell tenni az iskolák nyitva tartása, illetve az újranyitás elősegítése érdekében, valamint azért is, hogy a következő időszakban még nagyobb figyelem jusson az oktatásra.
„Amint a diákok visszatérnek az osztálytermeikbe, támogatásra lesz szükségük, hogy felzárkózzanak. Prioritásként kell kezelni a diákok egyéni szükségleteit, élelmezését, fizikai és mentális egészségük megőrzését” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető Igazgatója.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
