Január 18-tól, elsőtől tizenegyedikig visszatérhetnek a rendes oktatáshoz a tanulók a moszkvai iskolákban - közölte csütörtökön Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere.
Szobjanyin leszögezte, hogy az osztályok már egyetlen fertőzés esetén is vissza fognak térni a távoktatáshoz. A felsőoktatási intézmények, amelyek nem tartanak tanítási szünetet, továbbra is ilyen munkarendben dolgoznak.
Szergej Kravcov oktatásügyi miniszter a szovjet-orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy a téli szünet után az orosz régiók túlnyomó többsége visszatért a rendes oktatáshoz.
Ahogy azt korábban már megírtuk, január 18-tól Lengyelországban és Szerbiában is megkezdődik a hagyományos oktatás. Ausztriában viszont a tervezettnél egy héttel később, január 25-én térhetnek vissza a diákok az iskolapadokba.
Mi a helyzet itthon?
Mindeközben Magyarországon február elsejéig meghosszabították a rendkívüli intézkedéseket, ennek értelmében január 31-ig biztos, hogy marad a digitális oktatás a középiskolákban. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azonban korábban elmondta, hogy az iskolákba indokolt esetben - például felzárkóztatás miatt - ahogyan eddig, úgy továbbra is be lehet menni. Ez főleg a közelgő félévzárás miatt lehet fontos a diákoknak és a tanároknak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
