Hetek óta a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy mikorra várható a pedagógusok oltása, ugyanis az első tervezetben nem kaptak kiemelt helyet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszolt a kérdésre.
Korábban írtunk arról, hogy a PDSZ követeli, hogy a köznevelési intézmények dolgozóit közvetlenül az egészségügyben és a szociális területen dolgozók után oltsák be. Az első kormányzati infók szerint ugyanis nem lehetett tudni semmit arról, hogy mikor tervezik a pedagógusokat beoltani, tekintve, hogy az első beoltási tervben nem szerepeltek a tanárok.
Akkor mikor oltják a tanárokat? Az ATV Híradójának az Emmi lényegében egy semmitmondó válasszal reagált a kérdésre: az oltásokra az országba érkező vakcinák beérkezési ütemének megfelelően kerülhet sor. A minisztérium elmondta, hogy eddig is kiemelten kezelte a pedagógusok és a gyermekek egészségének védelmét, és ez ezután is így lesz. Hozzátették:
Ezért is tartatjuk be szigorúan a járványügyi intézkedéseket, fertőtlenítettük immár másodszor az intézményeket, vezettük be ősszel a kötelező hőmérőzést, végeztünk gyorstesztelést a köznevelési intézményekben és rendeltünk el azonnal rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet ott, ahol megjelent a fertőzés.
"Természetesen az idős vagy krónikus beteg pedagógusok - minden más idős és krónikus beteg állampolgárral együtt – a kiemelt célcsoportba tartoznak az oltási terv szerint" – fogalmaznak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma válaszában arra is kitért, hogy a koronavírus elleni védőoltást ingyen biztosítja a kormány azok számára, akik igénylik. Ezt azt is jelenti, hogy a biztosítási rendszerből kiesők is kapnak védőoltást.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
