A miniszterelnök múlt hétfőn jelentette be, hogy az iskolai és óvodai dolgozókat is rendszeresen tesztelni fogják. A mai kormányinfón az is kiderült, hogy erre jövő héttől kerül majd sor.
Hétfőn - egy héttel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése után, miszerint minden tanárt és óvodai dolgozót rendszeresen tesztelni fognak - Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondta, a tanárok heti tesztelése tervezés alatt van. Nemrég az is felmerült, hogy mindezt az egyetemisták fogják intézni, ezt pedig a csütörtöki kormányinfón meg is erősítették: a tesztelés jövő héttől kezdődik, ezt kétfős csapatok végzik majd, köztük orvostanhallgatók is lesznek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elmondta, egyelőre az oktatási kormánynak az a véleménye, hogy van elég tanár az országban, de ha szükség lesz rá, akár végzős pedagógushallgatók is besegíthetnek majd. Erről azonban egyelőre semmilyen döntés nincs. A krónikus beteg tanárok egyetemistákkal történő pótlást egyébként a Pedagógusok Szakszervezet is támogatná - hangzott el az RTL Klub szerda esti Híradójában. Az RTL kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban akkor azt válaszolta, "nem szorgalmazzák" az egyetemisták bevonását a tanításba.
A kormányinfón az is elhangzott, hogy nincs döntés az általános iskolák és az óvodák bezárásáról. A kormány jövő szerdán értékeli majd a helyzetet és dönt az esetleges szigorításokról, vagy a jelenlegi intézkedések meghosszabbításáról.
Online aláírásgyűjtés folyik a kötelező óvodába járás felfüggesztéséért
Online petíció a napokban indult, hogy a kötelező óvodába járás szabályait függesszék fel a járványügyi veszélyhelyzet idejére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
