Bár csak a középiskolák és egyetemek álltak át online oktatásra, és az általános iskolákban továbbra is személyes oktatás van, mégis egyre több szülő dönt úgy, hogy kiveszi gyerekét az iskolából a vírus miatt.
Van, aki örül a döntésnek, és olyan is, aki eldöntötte, nem engedi gyermekét iskolába. Még a szülőket is megosztotta az, hogy az általános iskolák nem állnak át távoktatásra szerdától. Az ATV híradójának egy budaörsi iskolaigazgató azt mondta, náluk egyre több szülő veszi ki gyermekét az iskolából.
A mai naptól online zajlik az oktatás a középiskolában és az egyetemeken, az általános iskolákban viszont a megszokott módon folytatódik a tanítás. A szülők egy része egyetért a döntéssel, mert korábban sem működött náluk a digitális oktatás, vagy nem tudták megoldani, hogy otthon maradjanak a gyerekükkel, másik részük viszont annyira félti általános iskolás gyerekét, hogy nem viszi be.
"Valljuk be őszintén, hogy nagyon-nagyon sok tanár nem adja úgy le az anyagot, ahogy kellene. Nyilván nekik is új a helyzet, de én azt gondolom, hogy nem megoldott az, hogy digitális oktatásra álljunk át"
- mondta egy szülő a híradónak. Mások nem az oktatás miatt aggódnak első sorban, hanem a vírus miatt: "Most az egyetlen felelős szülői döntésnek azt gondolom, hogyha itthon tartom a gyerekeimet. Ezzel a pedagógusokat és a bent lévő gyerekeknek a biztonságát is elő tudom segíteni, és bízom abban, hogy rövid időn belül mégiscsak megvalósul ez a zárás" - hangzott el a riportban.
A budaörsi Hermann Ottó Általános Iskola igazgatója azt mondta, a 750 diákból jelenleg is nagyjából 150-160-an hiányoznak. "Mondjuk, azt mondom, hogy olyan 30-40 tanuló biztos, hogy csak azért van otthon, mert kikérték az iskolából. Ez most nagyon-nagyon begyűrűzött, egyre több olyan kikérőt kapok, ami kizárólag azért van, mert féltik a gyereküket, vagy féltik a családtagokat" – tette hozzá.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) már az intézkedések előtt is az iskolák bezárást sürgette. Arra kérték a szülőket, hogy ne küldjék iskolába, óvodába a gyerekeiket.
Pedagógusok Szakszervezete: a tanárok hogyan fognak osztódni?
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke összeszedte mivel értenek egyet és mivel nem, az iskolát érintő kormányzati döntések közül. Egy biztos: a kérdések száma nem lett alacsonyabb.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
