Radikális kérés a szülőkhöz: ne küldjék iskolába a gyerekeket!

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra kéri a szülőket, hogy ne küldjék iskolába, óvodába a gyerekeiket.

  • Eduline

A legfrissebb felhívásában a szülőkhöz fordul a PDSZ. Miután sok levelet kapnak a szülőktől, akik féltik a gyermekeiket, mert nem megfelelő a távolságtartás, illetve nem mindenhol biztosítható a tanulócsoportok elkülönítése, azt látják megoldásnak, ha nem engedik be a gyerekeiket az iskolába, óvodába.

A felhívásban azt írják, természetesen nem minden család tudja ezt megoldani, úgy vélik, most az a legjobb megoldás. Hozzáteszik, a házirendek és a helyi járványügyi protokollok alapján az óvodavezető és az igazgató rendelkezhet a gyermekek, tanulók mulasztásának igazolásáról, ezért a szülőknek azt javasolják, kérjék meg őket arra, hogy igazolják a hiányzást.

Múlt héten Orbán Viktor egy hete több járványügyi szigorítást is bejelentett, az iskolákról azonban nem esett szó, illetve pénteki interjújában azt mondta, a lehető legtovább megpróbálják nyitva tartani az iskolákat.

Orbán Viktor: "Mindenki azt szeretné, hogy ameddig lehet, tartsuk nyitva az iskolákat"

A miniszterelnök szerint végeztek felméréseket és az jött ki, hogy mindenki azt szeretné, hogy ameddig lehet, az ésszerűség határáig az iskolák maradjanak nyitva.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.