A legjobb vidéki gimnáziumok listája: ők vezetik a 2021-es rangsort

A vidéki gimnáziumok közül a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium vezeti a HVG 2021-es középiskolai rangsorát. Újságárusoknál a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.

  • Eduline

Visszaszerezte korábbi első helyét a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a tavaly első helyez szerző győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium a második helyre került a legjobb vidéki gimnáziumok listáján.

Rang (vidéki gimnáziumok)

Intézmény
1.Lovassy László Gimnázium (Veszprém)
2.Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium (Győr)
3Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium
4.Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium
5.Révai Miklós Gimnázium és Kollégium (Győr)

"A legjobb tíz középiskola (illetve tizenegy, mert a 10. helyen holtverseny van) listáján a budapestiek dominálnak, csak egy vidéki, a veszprémi Lovassy Gimnázium fért be közéjük. A második tízbe viszont csak három budapesti iskola fért be, így legjobb húsz között már jobb a budapesti–vidéki arány (13:7)" - áll a kiadványban.

Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?

Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2019-es kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.

"Fontosnak tartjuk hangsúlyozni egyfelől azt, hogy rangsorunk csupán egy eredményességi mutató a számos más releváns lehetőség közül, másfelől azt, hogy a rangsorban a kisebb elmozdulások nem jelentik az iskolák munkájának érdemi megváltozását, hiszen számtalan véletlen jelenség befolyásolhatja azokat. Több év adatai alapján és nagyobb egységeket tekintve érdemes csak használni az adatainkat, figyelemmel a kemény mutatók mellett a minőségi jellemzőkre, minderről A 100 legjobb gimnázium című kiadvány iskolaismertető írásaiból lehet képet kapni" – olvasható a kiadványban.

A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Több diákhitelt szeretnétek? Eddig módosíthattok az összegen

Mindig megszorultok a hónap végére, ezért a következő hónaptól nagyobb összegű hitelt igényelnétek? A szabad felhasználású Diákhitel1 összegét év közben is megváltoztathatjátok. A mostani helyzetre való tekintettel pedig a módosítás dátumát meg is hosszabbították. Mutatjuk, hogy meddig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.