A középiskola kiválasztása nem egyszerű feladat, hiszen sok időre szól és egyáltalán nem mindegy, hogy hol és hogyan töltitek ezeket az éveket.
Nem egyszerű meghozni a döntést, hogy melyik középiskola mellett teszitek le a voksotokat. Nagyon át kell gondolni, hogy hova szeretnétek jelentkezni, hiszen a középiskolai évek sok szempontból meghatározóak lesznek az életetekben.
Mit szeretnétek?
Az első és a legfontosabb lépés, hogy kitaláljátok, tudjátok, hogy ti mit szeretnétek. Nem kell azonnal dönteni, hagyjatok időt magatoknak és beszéljétek át szüleitekkel. Van, akinek már kiskora óta van-e terve, hogy merre szeretne továbbmenni, de van, akinek csak ilyenkor körvonalazódik ki. 12-14 évesen nem könnyű egy ilyen döntést meghozni, ezért is fontos a szülők támogatása. Informálódjatok az iskolákról, szakmáról, beszélgessetek másokkal. Fontos, hogy a diákok tisztában legyen a képességeikkel, a jegyeikkel, eredményeikkel, ez is megkönnyíti a választást. Gondoljátok végig, hogy mely tantárgyakat tanuljátok szívesebben, melyeket tanulnátok akár emelt óraszámban.
Szakmák és iskolák
Ha esetleg van már elképzelés arról, hogy szakmát szeretnétek tanulni, akkor érdemes ezekbe az iskolákba ellátogatni a nyílt napokon, beszélgetni olyan emberekkel, akik az adott szakmában dolgoznak. A szülőknek nehéz feladat lehet utánajárni mindennek, de fontos és meghatározó lépés, hogy minden kiderítsetek a kiszemelt iskoláról. A 14 évesek nagy része keveset tud az iskolarendszerről, ezért fontos a szülők támogatása.
A lista
Ha felmértétek, hogy miben vagytok jók, mihez van kedvetek, akkor jöhet egy lista. Írjátok fel az összes iskolát, ami szóba jöhet és állítsatok fel egy sorrendet. A listát akár írhatjátok fő szempontok mentén is, például szakközépiskola, szakgimnázium vagy gimnázium, két tannyelvű, alapítványi, egyházi vagy magán, alternatív, sport- vagy művészeti iskola. A települési, Budapesten pedig a kerületi önkormányzatok oldalán az ott működő összes oktatási intézmény nevét és elérhetőségét meg lehet találni − nemcsak az állami fenntartásúakét, hanem az alapítványi, magán- és egyházi középiskolákét is.
Nyomozás:
Ha megvan a kedvenc vagy akár több kedvenc kiszemelt iskola, akkor érdemes picit nyomozni. Nézzétek meg a honlapjukat, a Facebook oldalukat és ha van lehetőség, akkor csatlakozzatok az iskola Facebook csoportjához. Beszélgessetek oda járó diákokkal és mindenképpen nézzétek meg, hogy mikor tartanak nyílt napot.
A tavaszi kudarc ellenére marad a KRÉTA, sőt tovább alakítják a rendszert
Az ígéretek szerint napokon belül lehetővé teszi, hogy az iskolák tanárai és diákjai karanténban is kapcsolatban tudjanak maradni a KRÉTA-rendszerben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
