Az ígéretek szerint napokon belül lehetővé teszi, hogy az iskolák tanárai és diákjai karanténban is kapcsolatban tudjanak maradni a KRÉTA-rendszerben.
A tavaszi kudarcok ellenére – még a miniszterelnök is beismerte, hogy minden tizedik gyerek kiesett a digitális oktatásból – egyelőre marad a KRÉTA és a többi állami fejlesztés. Pedig már a tavasszal is látszott, hogy a tanárok szívesebben kísérleteznek a piaci alapon működő programokkal, mint a Nemzeti Köznevelési Portálon sebtében közzétett tananyagokkal - írja a hvg360.
Az oldal szerint az eredetileg uniós pénzből fejlesztett, de magáncég által fenntartott okosdoboz.hu napi néhány ezres látogatószáma egyszeriben 50–60 ezerre ugrott, a hivatalos tankönyvpiacról az elmúlt években kiszorított Mozaik Kiadó interaktív, 3D-s fejlesztéseire távoli országokból is érkeztek vevők.
Az pedig a tavasszal még szóba sem jött, hogy a KRÉTA rendszer ki tudja váltani a Google Classroomot vagy a Microsoft Teamset. Most mégis a KRÉTA úgynevezett Digitális Kollaborációs Tere lesz az, amelyet az iskoláknak alkalmazniuk kell az uniformizált köznevelésben. A HVG úgy tudja, hogy a KRÉTA igyekezett ellesni a Google fejlesztéseit, így például lehetőség lesz csoportos munkára és privát chatre is, fájlokat lehet csatolni az üzenetekhez, illetve a diákok mobilalkalmazásból is elérhetik a KRÉTA felületét. A digitális tananyagokban egyelőre azért sem bővült a kínálat, mert úgy tudni, hogy a Nemzeti Köznevelési Portál tartalmát is a KRÉTA-ba integrálják.
A teljes cikket arról, hogy pontosan kik és hogyan fejlesztik a KRÉTA-rednszert, elolvashatjátok a hvg360-on.
Maruzsa Zoltán: nem kellenek új szigorítások az iskolákba
Az iskolákban korábban bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
