Míg 2014-ben alig több mint 2 ezer 60-65 éves tanár dolgozott hazánkban, addig 2018-ra a számuk már meghaladta a 10 ezret is.
A Nemzetközi Tanárnap alkalmából közzétett Eurostat jelentése szerint a tanárok átlagosan majd 40 százaléka 50 év fölötti. Ez területekre lebontva egy kicsit még ijesztőbb, ugyanis hazánkban akárcsak Ausztriában, a tanárok majdnem 45 százaléka 50 év fölötti - írja a statisztikákra hivatkozva a Pénzcentrum.
Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor 114 369 tanárból
valamint 547-en 65 év felett dolgoztak a szakmában - írja az oldal. Mindez az is jelenti, hogy a legfrissebb összehasonlító, 2018-as adatok szerint a 114 369 tanárból 30 079 tanár 55 évesnél idősebb volt, ami az összes szakmabeli 26 százaléka, azaz négyből 1 magyar tanár tartozik ide.
Ami pár éven belül azonban ennél is nagyobb problémát jelenthet, az az, hogy négy év leforgása alatt 7 százalékkal több lett az 55 évesnél idősebb tanárok aránya Magyarországon, a számok pedig csak romlani fognak etekintetben. Ezen kívül a 60-65 éves korosztályba tartozó tanárok száma meg 4,5-szereződött.
Mindezek mellett az is aktuális és egyre égetőbb probléma, hogy a tanárok száma évről-évre kevesebb.
Nem érzik magukat biztonságban a tanárok a PSZ felmérése szerint
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban online felmérést végzett arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
