Míg 2014-ben alig több mint 2 ezer 60-65 éves tanár dolgozott hazánkban, addig 2018-ra a számuk már meghaladta a 10 ezret is.
A Nemzetközi Tanárnap alkalmából közzétett Eurostat jelentése szerint a tanárok átlagosan majd 40 százaléka 50 év fölötti. Ez területekre lebontva egy kicsit még ijesztőbb, ugyanis hazánkban akárcsak Ausztriában, a tanárok majdnem 45 százaléka 50 év fölötti - írja a statisztikákra hivatkozva a Pénzcentrum.
Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor 114 369 tanárból
valamint 547-en 65 év felett dolgoztak a szakmában - írja az oldal. Mindez az is jelenti, hogy a legfrissebb összehasonlító, 2018-as adatok szerint a 114 369 tanárból 30 079 tanár 55 évesnél idősebb volt, ami az összes szakmabeli 26 százaléka, azaz négyből 1 magyar tanár tartozik ide.
Ami pár éven belül azonban ennél is nagyobb problémát jelenthet, az az, hogy négy év leforgása alatt 7 százalékkal több lett az 55 évesnél idősebb tanárok aránya Magyarországon, a számok pedig csak romlani fognak etekintetben. Ezen kívül a 60-65 éves korosztályba tartozó tanárok száma meg 4,5-szereződött.
Mindezek mellett az is aktuális és egyre égetőbb probléma, hogy a tanárok száma évről-évre kevesebb.
Nem érzik magukat biztonságban a tanárok a PSZ felmérése szerint
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az elmúlt napokban online felmérést végzett arról, hogy biztonságban érzik-e magukat a tanárok és az oktatásban dolgozók. A több ezer beérkezett válasz alapján úgy gondolják, hogy az oktatási kormányzatnak át kellene gondolnia a jelenlegi védekezési stratégiáját a koronavírus-járvánnyal szemben, mert a válaszadók többsége nem érzi biztonságosnak a munkahelyét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
