Tíz és húsz között van azon iskolák száma, ahol részlegesen - egy-egy osztályt érintve - digitális oktatásra kellett átállni a koronavírus-járvány miatt - mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke közölte: mindent összevetve hatékonyabb úgy az oktatás, hogy csak abban az esetben állnak át digitális oktatásra, ha felüti a fejét a járvány az adott iskolában. Ugyanakkor korábban az InfoRádiónak elmondta, tart attól, hogy a járvány egész tanári karokon is végigsöpörhet. A mostani helyzet mindenkitől nagyobb fegyelmet kíván - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy sem a gyerekeknek, sem a tanároknak nem könnyű most.
A kormányzati ajánlásokat, amelyek például arra vonatkoznak, hogy az iskolák halasszák el ünnepségeiket, minden intézménynek saját magára kell "értelmeznie", a szalagavató elhalasztásával kapcsolatban ugyanakkor nagy egyetértés látszik - tette hozzá.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a jelenlegi tanévre érvényes járványügyi intézkedési tervet szigorította, amiről itt írtunk korábban.
A Semmelweis Egyetem rektora tesztelné a tanárokat
Merkely Béla szerint meg kéne gondolni a magas rizikófaktorú emberek állami tesztelését.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
