Három nappal a tanévkezdés után a koronavírus-fertőzés veszélye miatt Franciaországban 22 oktatási intézmény van zárva a 60 ezerből - mondta pénteken Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter, aki szerint ez egy viszonylag alacsony szám.
A tárcavezető az Europe 1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban jelezte, hogy a bezárt intézményeken kívül jelenleg 120-130 osztályban is szünetel a tanítás, miután koronavírusos esetet tártak fel, de a szám mindennap változik. Kiemelte, hogy naponta 250 gyanús esetet vizsgálnak ki az egészségügyi hatóságok az oktatási intézményekben.
A gyanús esetek többsége iskolán kívüli körülményekhez köthető, a fertőzés általában az iskolakezdés előtt történt - hívta fel a figyelmet a miniszter.
Jean-Michel Blanquer emlékeztetett arra, hogy az eljárás minden esetben ugyanaz: a koronavírussal fertőzött embert elkülönítik, és akár tanuló, akár tanár, megkérik, hogy maradjon otthon. Ezt követően az illetékes hatóságok a fertőzött minden kapcsolatát feltárják, mindenkin elvégzik a koronavírus-tesztet, és megteszik a szükséges intézkedéseket. "Ha egy iskolában több mint három pozitív Covid-19-eset van, akkor általában az egész intézményt bezárják. A hatóságok rugalmasan és megkülönböztetett módon járnak el, mert minden eset egyedi" - hangsúlyozta a miniszter.
A bezárt osztályok a digitális oktatásra állnak át. Az oktatási miniszter azt is jelezte, hogy amennyiben a koronavírus-járvány második hulláma alatt tömegesen be kell majd zárni az iskolákat, a szülőket támogatni fogja az állam annak érdekében, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekekkel.
Korábban már arról is beszámoltunk, hogy az olasz iskolák szigorú maszkviselési szabályokkal indulnak, Madridban pedig minden tanárt tesztelnek tanévkezdés előtt.
Egy héttel elhalasztották az iskolakezdést Görögországban
Görögországban egy héttel, szeptember 7-ről 14-re halasztották az iskolakezdést. Níki Keraméosz görög oktatási és vallásügyi miniszter keddi indoklása szerint így akarják csökkenteni a nyaralásból nemrég hazaérkezők általi koronavírus-fertőzés esélyét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
